Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1959-06-10
- 6 - é A KlSZ-beri miért nincsenek. Nagyon szóróé kapcsolatban Keli lenni a KI3Z-tel. Ez is felveti az átnevelés kérdését. Egyetértek abban, hogy át kell dolgozni. Deák elv társ: Kint voltara az egyetemen azon a korám uniót a aktivén, amely a szo’~cialista~átnevelés kérdésével foglalkozott. Megmondom őszintén számomra olyan volt - ez persze durva - mintha áz ellenforradalom közepében lennénk. I Átnevelés kérdéséveljkprofesszorok átnevelelését illetően perspektíva nem áll. Azt monuják megháatorzzuk meg, mit mikora keli elsajátítani, a hallgatókat vizsgáztassák le és a vizsga eredménye, hogy ki hogyan lett átnevelve. Elmondják azt is, hogy a hallgatók diploma terve, főleg az abszrat és nem szocialista művészeti formákat dolgoztak ki. Nem fogadták el a taliga tok tél t-zt. Viszont azok felvetették, hogy nekik más ideológiai nézetük van mint Önökaek hivatalosan képviselnek. 3 ugyanakkor az építőipari kiállításon pontosan ilyen müveket áxlitottak kis, a az állam hivatalos zsűrije el is fogadta. Ilyen áldatlan állapotok nehezítik a kommunista elv társak munkáját. Hogyan X&xXáHkKXik is van az, hogy az ellenforradalmi tevékenységükért elbocsájtott tanár vagy professzor most is olyan munkakörbe került, noby ellenőrzése alá tartoznak kommunista professzorok, vagy tudományos körűtuak.t tesznek az egész világon. Azt is mondják a kommunista professzorok, hogy nem kommunista, XK»kKiásx|jrHfKsxxajrakx - sokszor reakciós^- prfixeszozorok irám^nyai, aminek semmiféle tudományos alapja nincs, közük. S ugyanakkor a kommunista professzorok, komoly tudományos munkáit pedig elvetik. Ez az ottani pártszervezetek munkáját nagyon neheziti. Bág.yi elv társ: Javaslatom, hogy az elvtársak fogadják el ezt az anyagot, mert végeredményben 16 föbál álló hozzáértő szakemberek vizsgálták ezt a kérdést, amelyet nz egyetemeken tartott kommunáéta aktíva is alátámasztott és elfogadta ezeket a tényeket, éppen özéért úgy gondolom, hogy rendkívül reális. Cim és tartalom hogyan van egymással arányban. Ismerni keli az egyetemek problémáit, egyetemek oktatóit kart, ezek fő problémáit, akkor özek olyan tények, amelyeket elkeli fogadni. Problémaként merült fel az össz-cktatói értekezlet, a reális feltétlei megvannak. Még a pártszervezetekben is nagyon sok kivárná való hagy magaután, s ez még inkább vonatkozik az egyeteme egész területére. Feltétlenül szükségesnek tartanám az eh szoktató! értekezlet megtartását, au&itX# elmondanánk, hogy mi a véleményünk, mit várunk és hogy be fogjuk kaszirozni, amit várunk. Nem haladhatunk előre, ha nem mondjuk meg elég világosan a hibákat, melyet a kommunista aktivá érteKezlet is bizonyít, ahol a helyett, hogy kimondták volna, hogy nálad van ez a hiba, mondván úgyis tuaja, hogy ő róla van szó. Következő probléma; munkás-paraszt hallgatók felvételével, kapcsolatos kérdések? Fülöp elv társnak. Ez már nem középiskolai probléma, kax mám ár, hanem egyetemi, most az egyetemeken a sor, döntsék el^ milyen légy az egyetmeken a hallgatók aránya. Felszeretném vetni, hogy az egyetemek felvételi csucsbizottságába a kerülei PB egy-egy tagját bedelegálni a pártközpont Tuuományos és Kuitruália osztály határozata alapján. Már felvetődött korábban is ez a probléma, hogy most ellenőrizzük, hogy milyen az egyetemek felvételénél a munkás-praazt hallgatok aránya, de amikor a szakosításra kerül a s:or, akkor hogyan oszlik meg a munkás-paraszt hallgatók aránya azt nem pl. az atomfizikai szakma munkás-praazt származású hallgatók nem igen mennek. — •» >
