Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1957-10-01

------------------------■ - ■ r -----------------------—— — " —1 - ' " ■ ■ ■ . — —--------------------------------------------------------------* ''

m

Magyar szocialista Munkáspárt,

XI* kér. Pártbizottsága. Budapest, JL9Í37- október 29.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

A XI. kerületi Pártbizottság 1957. október 1-én tárgyalta a XI. kertile ti Munkásőrség helyzetét és az alábbi határozatot hozta:

A Pártbizottság megállapította, hogy ezt a jelentést korábban kellett volna megtárgyalni, s ezért felelősség terheli a Pártbizottságot. A Munkásőrségen belül a parancsnoki karnak ezt úgy kell venni, hogy a Pártbizottság segiteni akar, mert ezt nemcsak Munkásőrség problémája, hanem a pórt problémája is. Hiba volt a Pártbizottság részéről az is, hogy Supka elvtársat, a Munkásőrség parancsnokát a P.B.-be, illetve,a Végrehajtóbizottságba nem választotta be, habár az osztálytitkári értekezletre - amely a belső munka kérdéseit vitatja meg - meghívtuk.

A P.B. megállapította azt is, hogy a Munkásőrségben az elv társak komoly eredményeket értek el, főleg szakmai téren, politikai vonalon elmaradtak.

A P.B. megállapította, hogy a Munkásőrség fejlődése során torz vonások, jelenségek mutatkoztak. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a Munkásőrségben lévő kommunisták és a Munkásőrségen kívüli kommunisták egy kicsit elszakadtak egymástól. Ez alátámasztható azzal, hogy az üzemek zömében még nem fordult elő az, hogy a pártszervezet összehívta volna a munkásőr elvtársait és a problémáikról elbeszéltek volna, nem érezték ezek az elvtársak, hogy a pártszervezet törődik velük.

Az elszakadás kérdése a Pártbizottságon belül is érezhető volt.

Másik ilyen törzs jelenség, ho,_,y a Munkásőrség parancsnoki karán belül helytelen nézetek kaptak lábra, s melyek nem pártszerü utón vetődtek fel, s ez rányomta a bélyegét az egész Munkásőrségre.

Ilyen helytelen nézet pl a bizalmatlanság kérdése. '

Helyteln az is, hogy a jelentésben igen sokat hangoztatják, ho^ a fasiszták, a huligánok stb. - ez eddig rendben van, de az elvr— társaknazt is tudomásul kell venni, hogy a kerület lakossága nem

mind horthysta tiszt, gróf és egyéb osztályidegen egyénből tevődik össze, hanem többsége becsületes dolgozókból áll, s nem a népi '

hatalom ellensége.Ezzel a nézettel magyarázzák a tömegkapcsolat kérdését is az elvtársak.

Káros, veszélyes, sőt pártellenes nézet az is, hogy a munkásőri funkciót fontosabbnak tartsák a parancsnok elvtársak, mint a párttitkári funkciót. Ez az elgondolás azon a nézeten alapszik, hogy a népi hatalmat, csak fegyveres erőfel lehet fenntartani.

A funkcionárius elleneseég teljesen mest rséges probléma, s a század parancsnok elvtársak hibásak azért, hogy olyan nézeteknek adnak hangot, hogy "most más a munkásőrségben csak a prolik maradnak".

Nem is lenne helyes, ha a munkásőrség zömét funkcionáriusok képeznék, mert elvesztené ható képességét.

A P.B. megállapítja azt is, hogy a felelősség eleősorban a kerületi Pártbizottságot terheli terheli, azért a helyzetér, amely jelenleg a Munkásőrségben van. Ugyanakkor Supka elv társat is komoly felelősség terheli.

A Pártbizottság az alábbi határozatot fogadta el:

m-—' 1 .............................."" " " ~~

* » mm* mm