Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1985-02-23
—--------------------------------------■——--------------7*—■ ■-------------------------------------------— > 1 — - r izv--------------------------■---------------------------------!--------------------------r f--------------*7- ■ ---------------------------------------------------------------------------------------------" ' -------------' ■■"**** é . .p X ÜlI f I 31 nó1< vezetó'i kinevezésében, még olyan helyeken sem, ahol a dolgozók többsége nó'. Ugyancsak nem kielégitó' mértékű a fiatalok funkcióba állitása sem. A beszámolási idó'szakban az esedékes rninó'sitések 80%-a határidőre elkészült. A korábbinál reálisabban értékelték a minó'sitett munkáját, magatartását. Azonban továbbra is tapasztalni lehet sematizmust, a következtetések és feladatmeghatározások elégtelenségét, igénytelenséget, a vélemény nem kelló' nyilvánosságát. Még mindig nem kap kelló' hangsúlyt a vezetők kádermunkájának értékelése. A kádermunka demokratizmusában is tapasztalható fejlÓdés. A személyi ügyek eló1<észitéséhez szélesebb körbó'l kérnek véleményt, általában gondosabbak, megalapozottabbak a javaslatok. Ezt eló'segiti, hogy az utóbbi időben növekedett azok száma, akik pályázattal kerültek funkcióba. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban javult annak a lehetó'sége, hogy üzemek, intézmények dolgozói - érdekképviseleti szerveik utján - jobban beleszólhassanak vezetó'ik kiválasztásába, megítélésébe. Ennek gyakorlásában azonban még sok a felfogásbeli és módszerbeli probléma. A káderpolitikai elvek helyes értelmezése, gyakorlati alkalmazása és érvényesítése a pártmunka szerves részévé vált, de a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás még az útkeresés stádiumában van. A pártirányi tás és ellenó'rzés hatásfokát rontotta, hogy a káder- és személy- I zeti munkát többnyire önmagában, az adott terület feladataitól, távlati céljaitól elkülönítve vizsgálták. Rendszeresebben számoltatták be az állami vezetéket a káder-és 1 személyzeti munkáról, helyenként azonban csak a személyzeti vezetó'tó'l kérték az előterjesztést. A beszámolók igényesebbek, erősödött a kritikai szellem, konkrétabban és személyre szólóbban határozzák meg a feladatokat. Valamennyi kerületi pártszervezet átdolgozta hatásköri, véleményezési listáját. Az uj listákban jobban érvényesülnek a káderhatásköri elvek. A pártalapszervezetek többségében a vezetó'ség véleményezési jogkörét gyakorolva bátrabban, megalapozottabban, érdemben mondott véleményt, amelyet az illetékes állami vezetó1< többnyire figyelembe vettek. Gyakoriakká váltak a viták, amelyek az elvek érvényesülése körül keletkeztek. y ; r\ ^ I !
