Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1985-02-23
A . i% -tj> \ 15 akkor az épifó'ipari munkáslétszám átlagosnál nagyobb csökken ésével, másrészt azokkal a fogyatékosságokkal függenek össze, amelyek az ipari vállalatokra is általában jellemzőek voltak (mint pl. a belső tartalékok kelleténél lassúbb aktivizálása stb.). A 43. ÁÉV ez időben 3 5 630 lakást adott át. A vállalat 1981-ben történt szanálását követően gazdálkodása stabilizálódott, bár nem történt kellő előrelépés a . munka ütemességében és minőségében. 1984-ben a tervezettnél lényegesen kevesebb lakást adtak át. Az épitőipari vállalatok tevékenysége a dolgozók legszélesebb köreit érin; ti, ezért e problémák a közvéleményben hangsúlyozott megítélés alá esnek. r A kerületi textilipari vállalatok a beszámolási időszakban növelték a nem rubelelszámolású exportjukat, miközben a korábbihoz hasonló mértékben teljesítették szocialista export kötelezettségeiket és járultak hozzá a hazai ellátáshoz. Ezeknek az eredményeknek az elérése az érintett dolgozóktól az átlagosnál lényegesen nagyobb erőfeszítéseket igényelt, az ipari átlagnál alacsonyabb bérért. A kerületi textilipari vállalatok pénzügyi helyzete romlott, a vállalati hatékonyság csökkent, és ezek tovább szükitették a fejlesztési lehetőségeket. Miután e vállalatok export és belföldi piaci háttere biztosnak minősíthető, kívánatos a lassan kritikussá váló helyzet felsőbb szintű áttekintése. 8. A kerületi szövetkezetek lendületesen fejlődtek, gazdasági helyzetük szilárd. Árbevételük 1980. óta több mint 40%-kal növekedett. Ennek értékét növeli, i hogy az éves árbevétel mintegy 40%-a szocialista és közel 20%-a nem rubelelszámolású exportból származik. 9. Az itt működő ipari-fejlesztő kutatóintézetekben a Tudománypolitikai Bizottság határozata nyomán szervezeti - tartalmi változásokat hajtottak végre. Négy műszaki fejlesztő vállalat jött létre. Tevékenységük piac-orientáltabb lett, és fokozottan előtérbe került a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása. Gazdálkodásuk kiegyensúlyozott. Ebben az időben csökkentek a központi megbízatások, és szűkültek a kutatási és fejlesztési célokra felhasználható vállalati források. Ezt az intézetek, vállalatok erőteljesebb piacpolitikával, gazdálkodásuk javításával, a szervezeti és az érdekeltségi rendszer korszerűsítésével igyekeztek áthidalni . E megáilapitások érte—______________ _________ I*f I ------------------------v-------------------------------' — ■■ r ---------------------T-~----------'l—s- ' ---------------------------------------------- * ’ — *
