Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1985-02-23
B---------------------------------------------------------------------------------------------*----------------------------------------------------' " --------------------------—------------" 1 » ■ 1" -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------’ ^ ’ * a í- 114 -Tudják, hogy a magyar kohászat 4o-42 %-os ferrummal dolgozik. A világon nincs kohászat, ami ilyen ércből vasat csinál. 85o kg kokszot használ fel. A japánok 45o-et. Ebből következik, hogy milyen az önköltség. Azonnal lecsapódik a késztermékben, vagy a félkésztermékben. Itt szakemberek ülnek, ők jobban tudják mint en, hogy hogy tevődnek ezek össze. El kell dönteni, hogy mit akarunk. Műszaki fejlesztést? Hát akkor ha műszaki fejlesztést akarunk, akkor tudomásul kell venni, hogy még három-négy évig, vagy a VII. ötéves tervben érezhető életszinvonal emelést nem tudunk felvállalni. Ha szavazni kell majd a kongresszuson, akkor én a második alternatíva mellett szavazok. Meg is indokolom, hogy miért. Nem tartanám tisztességesnek és korrektnek a í~^_. jelenlegi vezetéstől sem, hogy csak azért, hogy bizonyos társadalmi konfliktusokat és feszültségeket kitoljon, ilyan terheket ro es rak az 199o. vagy 2ooo táján élő és vezető emberek számára, amelyből kikerülni sokkal nehezebb lesz, mint most kimászni a konfliktusokból. Tehát ha a kettő közt kell választani, én a másodikra szavazok. Tehát a kongresszuson kell először a választ megadni. A másik amire válaszolnunk kell, a másik szintér az a termelés. Ennek sokfajta eszköze van. Az egyik ma nagyon keményen megfogalmazódott ezen az értekezleten. Az érdekeltség, ügy van az okmányban is, jobb teljesitmények elérésére irányuló érdekeltségi rendszert kell kidolgozni. Rendben van. Igazuk van. Az előterjesztésnek is igaza van, a vitában felszólalóknak is, csak szeretném hozzátenni, hogy az érdekeltségi rendszert először a vállalatoknál kell kidolgozni es ez pedig nem megy. Tudniillik szembe kell nézni a vállalatoknak egy alapvető kérdéssel. Az érdekeltségi rendszer az a jövedelem differenciációt hordja magában. Magyarországon úgy jövedelem differenciáció nem mehet végbe, hogy elvesznek. Erre még senki nem vállalkozott. Sem gazdasági vezető, sem a pártmozgalom nem vállalkozott rá. Itt mindig csak úgy ment végbe, hogy az egyiknek többet adtak, mint a másiknak. De adni mindenkinek kötelező volt. s • -• -------—------------------------ ■ ___________________ I I
