Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1980-02-23
i Megemlíteném én azokat a gondolatokat, hogy olcsóbb formákat keressünk lakásépítésre, nagyon fontosnak tartom, támogatandónak, azzal is egyetértek, hogy valamilyen módon ismételten gondoljuk át a KISZ lakásépítési akciónak nevezett korábbi forma újrakezdésének lehetőségét. Nem fogok i minden kérdésre válaszolni, de tudom, hogy a KISZ Központi Bizottsága egyebek között a Műegyetem KISZ szervezetével együttműködve budapesti vállalatokkal, egy Fejér-megyei vállalattal, a Heves-megyei vállalattal együttműködve, Építésügyi Minisztériummal, Tervhivatallal is együttműködve javaslatokat dolgoz ki. Ebből persze 1980-ban még nem lesz uj lakás, de ezt is el kell kezdenünk. Kedves elvtársak, nem azért mondtam mindezt el, mert azt akarom állítani, hogy ötödik ötéves tervünk minden célját teljesíteni tudtuk. Tudjuk, hogy sok helyen elmaradtunk, nehezebb, keményebb leckét adott fel az élet, mint amire számítottunk. Ma olyan helyzetben élünk, hogy mindannyian tudjuk - és ezt itt megfelelő módon hangoztattuk - a már elért eredmények, elért sikerek védelmére is újabb erőfeszítéseket kell tenni. És ez igaz, amikor nemzetközi politikai kapcsolatokról beszélünk, igaz, amikor belső társadalmi eredményeinkről beszélünk, igaz, amikor az életszinvonal ügyéről beszélünk. Mert nemcsak a múltra volt jellemző a sok meglepetés, újdonság. Úgy gondolom, nem vagyunk bebiztosítva az ellen, hogy újabb meglepetések nem érnek bennünket. Gyakran kialakulnak veszélyhelyzetek, kritikus szituációk, a nemzetközi politikában éppen úgy, mint néhol belföldi tevékenységünkben. Föl kell magunkat arra készítenünk, hogy ezekben az újdonságokat, meglepetéseket is tartogató világban úgy éljünk, úgy gazdálkodjunk, úgy irányítsuk a politikai, gazdasági, társadalmi folyamatokat, hogy társadalmi céljainkból egy jottányit se kelljen feladni. Igen úgy van, hogy mindkét kezünk tele van munkával és mégis úgy erezzük, hogy a munkát még nem tudjuk elvégezni. Nyugodtan el merem mondani - semmi újdonságot én itt nem mondok - sajnos, vagy talán szerencse is, az élet arra rákényszent bennünket, hogy újszerű megoldásokat keressünk, a /f/|A. 1-£« - 111 -
