Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1975-02-15
zatot nemcsak a megnövekedett követelményekre, de a vállalati gazdálkodás hibáira is visszavezethetjük. Eredményeiben, társadalmi hatásában jelentős volt gazdálkodó egységeink tevékenysége a különböző célmozgalmak megszervezésében és végrehajtásában is (centenáriumi munkaverseny, vietnami műszakok, kommunista szombatok árvízi műszakok, kerületfejlesztési társadalmi munkák). A versenymozgalom fejlődésében a növekvő számú szocialista brigádok töltöttek be a meghatározó szerepet. E kollektívák fő tevékenysége a termelési feladatok eredményesebb végrehajtása mellett a közösségek, az egyének nevelésének művelődésének fejlesztése. Alapvető céljainknak eleget tettek és ezzel nagyban hozzájárultak a tervek teljesítéséhez. Ugyanakkor biztosították a kollektívák életszínvonalának, munka- ás életkörülményeinek javítását. Elősegítették az üzemi demokrácia kiszélesítését, a jobb munkahelyi légkör és munkakapcsolatok fejlesztését. A brigádmozgalomban még sok kihasználatlan lehetőség van. A gazdasági vezetők egy része nem foglalkozik megfelelően ezzel a fontos mozgalommal. Ez , a fo oka annak, hogy a brigádok fejlődéséhez nem adnak egyforma segítséget A kerületi Párt Végrehajtó Bizottság - az 1970-es párt értekezlet állásfoglalása nyomán - határozatban rögzítette, hogy a DH munkarendszert a kerület Yrtllalatmnul, üzemeinél be kell vezet ni. Az első ütemben 12 bázisvállalatot jelolt ki, majd ezek tapasztalataira támaszkodva a DH munkarendszert a kerület üzemei többségében bevezették. A tapasztalatok a meglevő problémák és nehézségek ellenére pozitívak. Több vállalat (VSZM, Gamma, PA'I’EX, 4:1 sz A EV) jelentős eredményt ért el e módszer bevezetésével. Tapasztalatainkat korúiét1 konferencián vitattuk meg, az ott elhangzottakról 1500 példányban készült kiadványt széles körben propagáltuk. Az idő igazolta a l)H munkarendszer életképességét, szükségességét. Teljes kibontakozása és eredményeinek realizálása még hosszabb időszakot vesz igénybe. 2. A tudományos kutatómunka. Kerületünkben az átlagosnál nagyobb a tudományos tevékenység jelentősége. Itt osszpontosul az ország tudományos kapacitásának (kutatóintézeti, üzemi és egyetemi bázis együtt) mintegy 14°(1-n, a műszaki kutatások területén foglalkoztatottak kb. 20%-a. A tudományos kutatóintézetek dolgozóinak összlétszáma mintegy 4100, ebből a tudományos kutatók száma 1050. Az elmúlt időszakban kerületünkben javult a kutatók és az ipar kapcsolata. K ut atobázisaink többsége nz Országos Távlat i Tudományos Kutatási Terv (OTTKT) célprogramjaiban tevékenykedik, hosszú távú programmal rendelkezik. A II országos szintű kutatási célprogramból kilencben a kerületi intézmények, vállalatok aktívan vesznek részt. A számítástechnika, a könnyűszerkezetes építési mód és az alumíniumipar célprogramjainak bázis intézményei kerületünkben tevékenykednek. ‘ . Az elmúlt négy évben kedvezően változott a kutatóbázisok vezetőinek és dolgozóinak szemlélete: csökkent az unt ark iára való törekvés, növekedett - elsősorban országon belül - a kooperáció, .ló eredmények születtek a kutatók szakmai, ideológiai, nyelvi továbbképzésében. A központi bérintézkedések nyomán javult akutató-25 höo | íl I
