Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)

1975-02-15

írások, irányelvek általában formálisak voltak, a gazdasági egységek tervkészítéséhez nem adtak kellő segítséget. Hiányos volt az alapos műszaki, gazdasági és piaci elemzés, a megfelelő prognosztika. A tervező munka nem kellő ' színvonalából eredően néhány vállalat (BHG, BVM, MKM stb.) nem tudta

biztosítani a termelékenység növekedésének tervezett ütemét. Több vállalatnál (MKM, VÁV, Anód, BHG, BVM stb.) a tervbe vett jövedelmezőségi szintet nem érték el. Egyes vállalatainknál (BVM, BHG, HAFE, VBKM,

, VÁV és Anód stb.) a középtávú tervek és a végrehajtásuk feltételei közötti

összhang annyira megbomlott, hogy a tervek elvesztették jelentőségüket.

Dinamikusan fejlődő vállalataink (43. sz. ÁÉV, VERTESE, CSŐSZER, K11V)

1 termelő tevékenységét, egyben árbevételét általában kevésbé korlátozták,

vagy akadályozták ezek a problémák. 10 vállalatok termelési terveiket az igényekhez igazodóan készítették és rugalmasabb vállalati magatartást tanúsítottak.

1 A tervezés bizonytalansága, a megváltozott gazdasági környezet hatása, a

változott helyzet hiányos figyelembevétele több vállalatnál okozott zavaro■ kai (anyagellátási nehézségek, kapacitások kihasználat lansága stb.). Az or'

szagos szempontból szükségessé vált beruházási korlátozások helyenként nehezítették vagy nem tették lehetővé az új helyzethez alkalmazkodó átalakításokat. E hatások erőteljesebben érintettek néhány KGM vállalatot, továbbá textilipari és élelmiszeripari vállalatainkat.

Vállalataink éves belkereskedelmi értékesítési, árbevételi terveiket átlagosan 4 —8%-kal túlteljesítették. Ennek ellenére a népgazdasági szükségleteket , nem mindig időben és nem megfelelő termékösszetételben elégítették ki.

Egyes gazdálkodó egységeink említésremóltó eredményt értek el a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. (Gamma, KHV, FOK-GYEM). A vállalatok túlnyomó többsége — részben a gazdasági szükségletek jobb kielégítése, jórészt azonban a vállalati eredmény növelése érdekében — a beszámolási időszakban változtatott termékszerkezetén.

1.22. A kerületi munkaerőhelyzet a beszámolási időszak alatt számszerűségében, összetételében nem javult. 1970-től a munkaerővándorlás, a fluktuáció fokozódott. Csak 1973-ban — részben a központi bérintézkedések hatására — következett be mérséklődés, illetve viszonylagos stabilizálódás. A munkaerőcsökkenés különösen textilipari és gépipari vállalatainkat érintette érzékenyen. Bár ez a termelékenység alakulására ösztönzően hatott, egyes területeken problémákat okozott (kapacitás-kihasználatlanság, túlóraszám növelése, a társadalmi munka lehetőségeinek szűkülése, stb). A vállalatok, a termelő egységek munkaerő- és bérgazdálkodását nem tudatos, tervszerű tevékenység, hanem a pillanatnyi munkaerőhelyzet, ebből következően a jogos, vagy jogtalan bérigények azonnali kielégítése határozta meg. Ez a helyzet a törzsgárda tagság és az újonnan belépő dolgozók között helyenként bérfeszültséget okozott. Több vállalatnál (KELTEX, PATEX, BHG, MKM.

Április 4 Gépgyár) a munkások létszámcsökkenése 1970-hez képest meghaladta a 20 — 30%-ot. Vállalataink egy része a termelés bővítését és munkaerőgondjai megoldását vidéki ipartelepítéssel is elősegítette. (MKM, KHV, KMG,

VSZM, HAFE). Az új termelőegységek kb. 8 — 9 ezer embernek biztosítottak munkalehetőséget. A munka termelékenységének növekedési üteme általáf f G

21