Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1975-02-15
I ' í hiányosságok (pl. káderpolitikai gyakorlatunk hibái, az üzemi demokrácia nem kellő érvényesülése, a pártépítés és a párt öntisztulási folyamatának hiányos- / ságai, stb) miatt a vezetőszerep nem minden kérdésben és nem minden időben jutott meggyőző módon kifejezésre. > 1.21. A munkásosztály vezetőszerepének fontos tényezője a párt összetétele. Súlyos fogyatékosságunk volt az elmúlt években, hogy a párton belül a munkások aránya romlott. A tendencia megállítására a kerületi pártszervezetek nagy erőfeszítéseket tettek, hzek azonban sokáig nem vezettek kellő eredményre. A helyzet a Politikai Bizottság határozata alapján változott meg. Az utóbbi két "évben — miután az ebben az időszakban felvettek háromnegyede munkás — a csökkenést lassú ^emelkedés váltotta fel. A pártépítés ütemének mérséklése miatt számottevő javulást rövid időn belül nem várhatunk. A határozat általában egyetértést váltott ki, de az alkalmazottak kategóriájában (különösen az értelmiség körében) bizonyos feszültséget érzékelünk. A pártépítés jelenlegi arányain azonban nem változtatunk. A párttagság körében általános vélemény, hogy meg kellene szabadulni a tagsági könyvvel rendelkező, véletlen karrierista elemektől. A kerületi Pártbizottság ezt a megállapítást különböző jelekből (aktivitáshiány, felületes > pohtikai munka, tagdíjfizetés elmaradásai, stb.) helytállónak tartja. Ezért ösztönözte az öntisztulási folyamatot, a méltatlanok kihagyását. Ennek ellenére az önt iszt ulást elősegít ő tettekre alig kerül sor. Egyes ügyek megítélésénél hiányzik a határozottság, az elvszerűség és a bátorság. A kerületi Pártbizottság sem adta meg az elihez szükséges politikai irányítást, sem a gyakorlati, módszertani segítséget. A munkásarany növekedésének mérsékelt üteme a társadalmon belüli át rétegződéssel is összefügg. Ennek során kerületünkben is elég jelentős számú (4 nagyüzemünknél 7- 15%) munkás vált alkalmazottá. A kerületben alkal- l mázott új munkások tekintélyes része ingázó, kétlaki, akiknek osztályöntudata, politikai felkészültsége csak lassan formálható. Ez a munkásréteg ezért nem tekinthető megnyugtató pártépítési bázisnak. Nem tekinthetjük jónak •i munkások arányát a párt vezetőtestiiletoiben sem. A beszámolási időszakban ez az arány — az átrétegződés, a kooptálások, újraválasztások következtében — csökkent. A most lezajlott vezetőségválasztások egyik feladata volt e helyzet lényeges megváltoztatása. 1.-2. Az üzemi demokrácia bővülő keretei a korábbinál több és jobb lehetőséget adtak arra, hogy a munkások beleszóljanak a helyi politika alakításába. Erre a többi között a szocialista brigád mozgalom, a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének erősödése, a termelési tanácsokozások rendszeres megtartása ad lehetőséget. Az információs formák szegényessége, a vezetők egy részének érzéketlensége, felkészültségbeli hiányosságai, a munkások jelentős részenek politikai és szakmai felkészületlenségéből adódó igénytelensége miatt azonban az adottságok nincsenek kihasználva. 1.2.1. A munkások gazdasági és társadalmi vezetőfunkcióba való állítása nem lehet mechanikus, csak a számszerfíségeket, arányokat tekintő tevékenység Az r 10 hZ j ______________________________________________________________________ _
