Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.16.a/1)

1970-10-17--18

zóink körében megértésre talált. A kei’lileti Partbizottságnak .Lel kell karolni, ösztönözni kell minden olyan kezdeményezést, mely e cél megvalósítását szolgálja.

4. / A kerületi Pártbizottság az utóbbi evekben intenzivebben íog— lalkozott várospolitikai kérdésekkel. Az elkövetkezendő időszakban ezt a folyamatot erősítenünk kell. Egyrészt azért, mert - miként jelentésünkben Írjuk — a XX. kerület rendkívül dinamikusan fejlődik. Másrészt azért, mert a kerületfejlesztés erzekenyen érinti a lakosság életkörülményeit, életszínvonalát. Végül azért, mert a párt ve— ze tő szerepének érvényesülése e tekintetben annyit jelent, iiogy a kerület jövőjét érintő leglényegesebb - szeretném mégegyszer ismételni - leglényegesebb kérdésekben a kerületi Pártbizottságnak kell a döntő szót kimondani.

A kerület fejlődésének következő 5 éves terve már körvonalazott.

Ezért u y gondolom helyes, ha Pártértekezletünk e témával is foglalkozik.

5, / Párttagságunk politikai aktivitása a X. Kongresszusra való felkészülés során számottevően megnőtt. Ha az ember figyelmesen hallgatta a taggyűlések szenvedélyes vitáit, akkor szembetűnő volt, hogy milyen féltő aggodalommal szóltak párttagjaink közéletünk tisztaságáról. Kíméletlenül ostorozták - jogosan - a fegyelmezetlenkedőket, lógosokat• Követelték, hogy illetékes szerveink tegyenek megfelelő intézkedéseket: tisztességes munka nélkül senki ne juthasson ebben az országban olyan magas jövedelemhez, mely sérti az emberok igazságérzetét. Az ember megítélésének mércéje az eredményesen, szorgalmasan, felelősséggel, tisztességesen végzett munka legyen.

Esetenként önkritikusan, - ez általában a "gyengébb oldalunk" - gyakrabban kritikusan esett szó a kommunisták példamutatásáról.

v/ Több helyen szóvá tették, hogy eee egyes párttagjaink nem a mi normáink szerint élnek. Esetenként szerénytelenek, megtorolják az őket ért kritikákat, gyakran hivatkoznak jogaikra anélkül, hogy kötelességüket teljesítenék. Egyes vezetők elfeledkeznek arról, hogy számukra nincsennek külön pártnormák és magánéletük sem minden esetben

I

példamutató.

Érdemes felfigyelni arra is, hogy gyakran kicsit keserűen mondják el párttagjaink, hogy nem mindig kapják meg azt az erkölcsi elismerést, amelyet pedig megérdemelnének. Nem valamiféle jogtalan előnyökre gondolnak, - mert ez természetesen nem jár csak azért, mert

valaki párttag, vagy sok társadalmi munkát végze - mindössze azt kérik -‘jogosan követelik -, hogy hátrányos helyzetbe se kerüljenek

AO ,

———

1

1^■—

'

>- 8 -