Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1970-10-17--18
amely már most is, de a jövőben még inkább E tekintetben gondot jelentettek: érezteti kedvező hatását. A műszaki fejlesztés _ a jeieniegi átlagbérgazdálkodás bizonyos további meggyorsításához még számottevő tar- korlátokat szab a bérdifferenciák munka talókokkal rendelkeznek vállalataink. Mindenek- szerinti kialakításában • előtt a gazdasági vezetés ilyen irányú tevékeny- _ a VíiHalatok nehézkesen alkalmazkodtak u ségót kell tovább javítani. A központi szervek megváltozott szabályzók adta lehetőséhatékonyabb intézkedései is jelentősen ösztönöz- geklvez; hetik a vállalatokat e tevékenységük fokozására, _ (l béremelési lehetőségeket nagymértékben lekötötte a már korábban kialakult bérfeszültségek csökkentése, a munkaerőván- 3. A munkaerőhelyzet dorlás következményeként jelentkező bór-A kerületi termelő egységek munkaerőhelyzete _ Vezetőknél és dolgozóknál egyaránt tapasz - és ez az országos nagyvállalati jellegből követ- talható közös szubjektív vonás, hogy az kezik - viszonylagosan kedvezőnek mondható. elvben elfogadott munka szerinti diffe-A foglalkoztatottság növekedésében komoly sze- renciálás a gyakorlatban komoly ellenrepet játszott a vidéki ipartelepítés és az a tő- állásba ütközik, rokvés, hogy a Budapesten meglevő munkaerőhiányt is a vidéki gyárakban igyekeztek a vál- A kerületi tapasztalatok szerint kialakult lalatok pótolni. néhány jellemző, kedvezőtlen tendencia, mint pl. A budapesti gyáraknál - elsősorban a textil- az alacsonyabb fizetésű szakképzetlen munkaerő iparban — a munkaerő biztosítása állandó gon- bére nagyobb mértékben növekedett, mint u dót okozott és a munkaerőhiány mint termelést szakmunkásoké, ugyanez tapasztalható az alkalhátrálható tényező jelentkezett. mazotti állománycsoportban is, vagy a fixbérok Budapesten nehezítette a munkaerőgazdái- növekedése a mozgóbér formák rovására, ami kodást - és egyre inkább vidéken is - a tor- csökkentette az évközi ösztönzés lehetőségeit, melőszövetkezetek és a KTSz-ek vonzása. A ke- A meglevő fékező tényezők mellett a bérek rületi KTSz-ek létszámnövekedése is ezt mu- négy év alatt lényegesen emelkedtek. A munkátatta, főleg 1969-ben és 1970. első félévében. sok keresete az átlagnál nagyobb mértékben. A nem megfelelő vállalati létszámgazdálkodás Az egy munkára eső évi túlóraszám számottevően és munkahelyi légkör, az átlagbérszabályozás és megnőtt (az 1966. évi 37,5 órával szemben 1969 más tényezők következtében jneggyorsult n ben 50 óra). Ez az átlagkeresetek alakulasat is fluktuáció. (Az összes foglalkoztatottakhoz vi- jelentősen befolyásolta. szonyítva sok vállalatnál elérte a 30 —50%-ot is.) A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői i A nagyarányú vándorlás megmozdította a törzs- egyre inkább felismerték, hogy a korszerű torgárda egy részét is. A fluktuációt elősegítette az melés egyik feltételé a munkakörülmények javíösztönzők kialakulatlansága és hiányosságai. A tása és a vállalat szociális helyzetének fejlesztése, béremelési lehetőségek jelentős részét lekötötte Ennek nyomán a munkakörülmények, a szociális az így keletkezett igények kielégítése. A kerület- ellátottság a Pártértekezlet óta számottevően ben levő vállalatok munkaerőhelyzetére jellemző fejlődött. A javulás a végrehajtott nagyarányú a munkáslétszám csökkenő tendenciája mellett az beruházások, műszaki fejlesztések megvalósulóalkalmazotti létszám nagyfokú növekedése. (Ez sával következett be. Sok vállalat függetlenül a hozzájárult a produktív létszám budapesti csők- tormelést korszerűsítő beruházásoktól, fejleszkenő tendenciájához.) tésektől, jelentős összeget fordított a szociális A népgazdaság és a vállalatok érdeke szempont- berendezések bővítésére, korszerűsítésére, a murijából egyaránt indokolatlan munkaerő vándorlás kavédelmi berendezések, a biztonságosabb, szerjelentős anyagi és erkölcsi károkat okozott. vezettebb és könnyebb munkavitel megterem-A kialakult munkaerőhelyzeten változtatni tésére. Ugyanakkor szinte mindenhol akad néhány csak úgy lehet, ha a vállalatok gyakorlatában olyan üzemrész, műhely, ahol zsúfoltság, kormeggyorsulnak az intenzív fejlesztési törekvések, szerfitlen berendezések, stb. találhatók. 4. Az ösztönzési rendszer tapasztalatai 5. A szocialista niunkaverseny Az anyagi ösztönzés hatása nem csak termelési, A beszámolási időszak gazdasági eredményeit hanem társadalmi szempontból is figyelemre kedvezően befolyásolta és segítette a szocialista méltó. A reform bevezetése óta eltelt időszak munkaverseny. alatt kísérletek történtek az ösztönzés helyes Kimagasló eredmények születtek a NOSZF.. kialakítására. az MKP. valamint a Tanácsköztársaság 50. és a fi 1M 1 ---------------------------------------““--;--—1 j§ I
