Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1970-10-17--18
-------------------------------------. -----------------7T-------------■----------------------—------------------------ — ----------------" ' J ■ ■ r ■ v.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------’ ^ ) i * I. A gazdasági építőmunka kerületi jellemzői i A I ári bizottság tevékenységének középpont- Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, Villamosjalian a gazdasági építőmunka segítése és ellen- szigetelő és Műanyaggyár, Kozmetikai és Házorzeso áll. A kerületünkben levő ipari és építő- tartásvegyipari Vállalat, Beton- és Vasbotonipaii vállalatok es szövetkezetek jelentőségét ipari Művek, stb). Ez a folyamat jelenleg is tart. mutatja, hogy nemeseik a budapesti iparban fog- d) Kerületünkben — mint már említettük — lalnak el fontos szerepet, hanem a népgazdaság számos olyan nagyvállalat van, amely budapesti egészében is. Számos vállalat termékeivel országos és vidéki telephelyekkel rendelkezik. Ez a tény a igényt elegít ki (pl. Magyar Kábel Művek, Be- termelés növekedésére és a munkaerő ellátottloiannisz Híradástechnikai Gyár, Magyar Édes- ságra kedvezően hatott. ; ipar, Magyar Dohányipar, stb.). c) A reform bevezetésével a pártszervezetek A kerületi termelő egységek egyik jellemzője tevékenységében előtérbe kerültek a gazdálkodás a nagy vállalati szervezeti forma. A kerületünk- kérdései. Az eredmények elérésében a pártszerben 20 olyan vállalat van, amely budapesti és vezetek kezdeményezései és ezzel összefüggésben vidéki gyáregységgel rendelkezik. a gazdaságvezetői intézkedések meghatározóak Vállalataink és szövetkezeteink több mint 24 voltak, milliárd forint termelési értéket produkálnak Az összességében kedvező hatások mellett a évenként, A vidéki telephelyekkel együtt 103.000 kerület termelő egységeinél is fellelhetők voltak löt foglalkoztatnak. ^ és ma is jelentkeznek kisebb-nagyobb mértékben A beszámolás időszakában gyáraink eredmé- azok a kedvezőtlen tendenciák, amelyek a népnyesen fejlődtek. A fejlődés több tényező egy üt- gazdaság egészére és a budapesti iparra is jellemtes hatásaként jött létre: zőok. A jelentkező negatívumok megszüntetése <() A gazdasági mechanizmus reformja kedve- még következetesebb, elemzőbb, perspektivizően befolyásolta a termelő egységek tevékeny- kusabb szemléletmódú vezetést követel meg. ségét. A reformra megfelelő volt a felkészülés, s ennek hatása a bevezetés időszakában is megmutatkozott. A kezdeti szerényebb kockázat- 1. A termelés és a termelékenység alakulása vállalás egyre erősödött a vezetés szemléletében, a gyártásszerkezet korszerűsödött, számos új A termelés növekedésének üteme a beszámolási termék került a fogyasztási cikkek és termelő időszak minden évében összességében kedvezően eszközök piacára, növekedett a jövedelmezőség, alakult. Ez az ütem azonban a reform bevezotéséb) A kerületi termelő egységek egv részének vei különbözően módosult az egyes ágazatoknál viszonylag konjunkturális a helyzete. Résztvesz- és vállalatoknál. Csökkent a termelés a textilnek a népgazdaságikig kiemelt programokban, iparban és mérséklődött az élelmiszeriparhoz tar- Rendelesállományuk jelentős százalékát mégha- tozó vállalatoknál. A textilipari vállalatok tertároztak az állami beruházásokhoz szükséges be- melésének csökkenése döntően az iparés a keresrendezések gyártása és szerelése. A termelő egy- kedolem közötti nem megfelelő kapcsolat követségek más része megfelelő piaci kapcsolatokkal kezménye volt. Az 1969-os év második félévétől rendelkezett, illetve termékeik iránti kereslet megélénkült belső piac igényeit az akkor már hosszabb időre is biztosította a kapacitások — jelentős munkaerőhiány miatt az ipar vállalamogközolítőlog teljes lekötését. tai nem tudták kielégíteni. c) Az eredményes fejlődést segítette, hogy a A KGM vállalatok viszonylag egyenletesen fejbeszámolási időszakban a vidéki ipartelepítés, lődtek. Néhány vállalatnál a fejlődés azonban illetve a meglevők tovább fejlesztése jelentős lelassult. mértékben fokozódott a kereslet kielégítése érdé- Az építőipari vállalatok fontos szerepet tőitekében. (Ilyen vállalatok pl. Kismotor és Gépgyár, nők be a kerületi és a budapesti termelő tevékenv- Hajtómű és Felvonógyár, Magyar Kábel Művek, ségben. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat'a 7 1% ' v I | 1 ................ “ ——— §
