Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
—----------.—— —r------ -- ’ r • %s*-------'----------r—-----»— '• — ’ 7* > i-52-mutatkozó problémájával, illetve eredményével, A beszámoló nagyon szép számszerű adatot közöl a szocialista brigádmozgalora fejlődéséről. En e brigádmozgalom helyi tapasztalataival kivánok foglalkozni. Az elmúlt választások után többen olyan észrevétellel éltek az alapszervezet vezetősége felé, hogy a tájékoztatás jelenlegi rendszere nem jó, nem kielégitő. Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és mint uj módszert, bevezettük, hogy megalakult brigádokon belül politikai munkatársakat és pártmunkásokat biztunk meg a tájékoztatás biztosításával . Ennek eredményeképpen szép fejlődést értünk el és rendszeresen összevont brigádvezetői és aktiva értekezleteket tartottunk. Ezzel összefüggésben szeretnénk kiemelni a szocialista brigádmozgalom társadalmi vonatkozású lényegét. Ma már nem szűkíthető le a brigádmozgalom a gazdasági munka vitelére, illetve a szervezett munka biztosítására. A brigádraozgalom - elmondhatjuk - ma már a munkásosztályon belül társadalmi vonatkozásban is a legnagyobb szervezet. Ezt azért szeretném aláhúzni, mert egyes területeken még mindig csak a gazdasági vonatkozású feladatok megoldását tartják szem előtt, kevésbé látják meg azt a lehetőséget, ami e mozgalomban rejtőzik, vagyis az uj munkás, a jövő munkásának nevelése, illetve kialakításának lehetősége. Ezzel kapcsolatban engedjék meg az elvtársak, hogy példaként emlitsera meg vállalatunk fennálló helyzetét. Az elmúlt időszakban rendkivül széles körben felmerült téves nézetek, ami a Központi Bizottság I965. decemberi határozatával, vagyis az ár-rendezéssel kapcsolatos volt, brigádjaink foglalkoztak és minden különösebb probléma nélkül úgy foglaltak állást, hogy a KB határozata -igen helyes irányú. Ezen túlmenően el keli mondanom, hogy különböző területről, különböző szemléleté embereknek a brigádon belüli szemlélet megváltoztatása, illetve formálása rendkivül érdekes módon mutatkozik meg vállalatunknál. Példaként kell elmondanom, tekintettel arra, hogy vállalatunk nehéz fizikai munkát végző munkaterület, amikor a brigádmozgalom elindult, nagyon alacsony volt brigádtagjaink általános műveltségi színvonala, nagyon sok olyan dolgozónk volt, aki még az általános iskolai végzettséggel sem rendelkeztek. Örömmel jelenthetem, hogy a^mozgalom fejlődése következtében az ezen belül kezdeményezett művelődési feladatok eredménye alapján igen sok dolgozónk szerezte meg a megfelelő iskolai végzettséget, köztük kiemelten sze-. retném megemlíteni egy 52 éves dolgozónkat, aki most fejezte be eredményesen a 8-ik általánost, ehhez hozzá kell tennem azt, hogy ez a dolgozó sem Írni, sem olvasni nem tudott. A brigádmozgalomraal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy van bennem egy olyan - talán szubjektív érzés, hogy mi még ma is a brigádmozgalom fejlődése után kullogunk. A megtörtént események regisztrálása után foglalkozunk a kérdésekkel. El kell mondanom ezzel kapcsolatban, hogy nem helyeslem a következőket: a szocialista brigád cim elnyerésével különböző feladatokat oldottak meg. Van olyan jelenség, hogy háromszoros, négyszeres, sőt ötszörös szocialista brigádról beszélünk. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, ha egyszer szocialista brigád tagjává vált ( valaki, akkor aláhúzott feladatok határozták meg fejlődését. Nem tartom helyesnek tahát e számszerüségek hangoztatását, bár úgy értesültem hogy erre vonatkozóan az elmúlt időben újabb rendelkezések történtek. [Végezetül azt szeretném kérni az újonnan megválasztandó pártbizottságtól, hogy a régihez hasonlóan nagy súlyt helyezzen a brigádmozgalom fejlesztésére, kérem, hogy a mozgalom kérdését, most már társadalmi, népformáló, politikai vonatkozásiján is meg kellene határozni, súlyt helyezni a brigádok tartalmi megváltoztatására^ Továbbiakban eredményes munkát kivánok az értekezletnek magam, s küldötttársaim nevében. 5h , K
