Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
Mély meggyőződésünk, hogy pártunk Központi Bizottságának a gazdaságirányítás reformját célzó határozatainak megvalósítása az áítalam említett súlyos hiányosságokat az ipar és műszaki tudomány egymáshoz való kapcsolatának tekintetében is kielégítő módon orvosolni fogja. Akkor ugyanis a vállalatok munkájának eredménye függeni fog a termelékenységtől és termékek korszerűségétől is. Mind a kollektíva, mind a vezetők jövedelme az elért műszaki fejlesztés közvetlen függvénye lesz és a műszaki szinttől való lemaradás anyagi veszteséggel, viszont a műszaki szint kiváló fejlesztése a jövedelem közvetlen növelésével fog járni. Amikor is a gyakorlat meg fogja mutatni, hogy a műszaki fejlesztéssel járó kockázat csekély ahhoz a nagy kockázathoz képest, amely a vállalatok veszélyezteti a műszaki fejlesztés lemaradása esetén, akkor fognak a gyárak és a válllalatok minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy termelésükben felhasználhassanak minden korszerűt, ami előre viszi a műszaki fejlesztést. Ez az állapot rendkívül előnyösen fog visszahatni a műszaki tudományos kutatók munkájára, eredményeire és az egész műszaki tudomány helyes megszervezésére is. Ha ugyanis az ipar maga jelenti he létfontosságú igényeit a kutatásra, akkor a kutatóintézetek is világosabban fogják látni, hogy milyen irányba kell kutatni, hogy eredményeik a népgazdaság szempontjából is hasznosak legyenek. Amikor a tudományos kutatók látni fogják, hogy fontos irányba végzett munkákban elért hasznos eredményüket az ipar gyorsan idejében meg is valósítja, akkor ez az eddiginél jobban fogja őket ösztönözni arra, hogy mindinkább nagyobb és fontosabb eredményekkel segitsék a népgazdaságot és igy legsajátosabb területükön is eredményesen járulhassanak hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez. Amikor azt mondom, hogy a gazdaságirányítás reformja meggyőződésem szerint az általam felsorolt döntő fontosságú kérdéseket alapjaiban meg fogják oldani, ugyanakkor még egészen röviden három fontos szempontra kell az elvtársak figyelmét felhívni. Az első azj hogy természetesen mindaz, amit mondtam, egy rendkívül bonyolult es összetett kérdésnek csak néhány legfontosabb oldalára mutathatok rá. A másik dolog, hogy az utóbbi időben gyakran tapasztalni olyan tévhitet, hogy a reform területén a reform előnyei automatikusan következnek majd be. Kanczler elvtárs már idézte Kádár elvtársnak erre vonatkozó szavait, amelyek szerint a reformról az valósul majd meg, amit a tömegek magukévá fognak tenni. En azt hiszem ez a reform azon területre is vonatkozik, amelyről én ma beszéltem. Gazdasági irányítások reformja meg fogja adni e területen is az ösztönzést, a kezdeményezést és a sikeres eredmények elérésének lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy mindezen lehetőségek valósággá váljanak, szükséges lesz az iparnak, vagyis mindnyájunknak minden vonalon - úgy az iparban, mint a kutatóintézetekben - átgondolt mindennapos munkája, úgy a reform előkészítése, és propagálása, valamint az embereknek a reformra történő nevelése területén. , . A harmadik utolsó szempont, amire szeretném figyelmeztetni az elvtársakat, az a kővetkező: Tudjuk, hogy gazdasági irányításunk reformja csak 1968. január 1- től kezdve kerül megvalósításra. Ez a párthatározat teljesen helyes, mert biztosítja, hogy addig a lehetőség szerint minden fontos kérdés teljesen tisztázódjék. De azt hiszem, hogy az előkészítő munka nemcsak hogy nem zárja ki, de ellenkezőleg, követeli, hogy már most ott ahol lehet - és azt hiszem sok területen lehet - a munkánkat ! MÍ 1 ■— 1 ---- 11 11...................... ................... K. » .•i«mWiin>iilnWW: mm .... > 4-1 - fj
