Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
nők helyzetéről. A felmérésnél főbb szempontok voltak a nők társadafeiíődé-ü^6^1.^?^11'6110^19111 hel^k» Politikai helytállásuk és szocialiskhelyzetükí S01>ban a családl életben elfoglalt helyük és Lívofn^ziíiar8d«aí«í?Í^ZLSUt!ttÓk» Ͱ& a n«c helyzetében vannak meg negatív jelentések is. Nemcsak a vállalati, vagy kerületi viszonylatban beszélek, ha azt mondom, hogy amikor a szocializmus gyakorlati felépítésének nagy feladlífí.í1^ !lé» fsámltasba vette a haza minden polgárinak munmnnvíuí ^|taT3Tláfáí^ aktlvi^ósat, igy a nők helytállását és aktiv Hazánkban a nők teljes jogú állampolgárok, egyenjogú feíőlÍkN?itvafá?^ÍA+S?fbad°Aidíntíetnek sorsuk» életük, hivatásuk lelol. Nyitva áll előttük az élet minden területe. Ezzel párhuzamosan azonban lényegesen megnőtt a nők feladata. Egyre nagyobb ez a teher es gond, ami a nőkre hárul. Jól tudjuk, hogy a nők egyik legfontosabb feladata az uj nemzedék nevelése, az otthon a nőknek a munkából, a társadalmi életből is ki kell vernpok részükét. Ma már kirívó eset az, ha a nőket lebecsülik, vagy sértőén nyilatkoznak róluk gazdasági, vagy társadalmi vezetőik. Ha mégis akad ilyen, az abból adódik, hogy a régi tá»nok^megfelelően^081110^^0 mé® nem változol;t át a mai társadalom igényé-Nagyon megoszlanak a vélemények, pl. ha nőt gazdasági vezetőnek akarunkoeállítani. Vannak íérfi vezetők, akik elmondják, hogy a nőket vezetesre alkalmasnak tartják, mert kitartóak, következetesek és bizonyos fokig presztízsből is igyekeznek jól ellátni a munkájukat. Vannak viszont olyan vélemények is, hogy a női vezetők nem elég éré. lyesek, Ítéleteikben nem objektivek. határozatlanok a felelősségvállalásban. Ha azonban feltesszük a kérdést, hogy az erélytelenség, határozatlanság és a felelősség elhárítása kizáiólag női probléma-e, azt hisszuk nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Ha mint beosztott dolgozót nézzük a nőket, meg kell mondanunk őszintén, hogy fejlődésüket nagyban gátolja az, hogy a családi élet minden gondja az o vallukorf nyugszik. Nagy gondot okoz, ha a gyermek beteg, a nőnek kell otthon maradnia. De egyéb okok miatt, ha pl. szállítják a tüzelőt, vagy ilyen és hasonló elfoglaltság van, akkor általában az asszony marad otthon, hiszen az őf izetése alacsonyabb, kisebb veszteség éri a családot. Ebből alakul ki ezután az a nézet, szerencsére egyre ritkábban, hogy a nőkre nem lehet a munkában számítani. A nők munkajáfaak, anyagi megbecsülése terén az a tapasztalat, hogy elvileg mindenki elismeri az egyenlő munkáért, egyenlő bérezés jogosságát, elvileg ez igy igaz is, de gyakorlatban általában az van, hogy egy fizetési kategóriáin belül a nők a kategória alsó határán, mig a férfiak általában a felső határon vannak besorolva. Tapasztalatom az, ha ugyanarra a munkakörre nő helyett férfit tesznek, a bér magasabb, ha firfi helyett nőt, a bér alacsonyabb. Pártbizottságunk ezzel a gyakorlattal nem értett egyet, éppen ezért tavasszal az igazgató elvtárs kiadott egy utasítást, hogy minden gazdasági vezető a bérbesorolásnál a lehetőségekhez mérten hozza helyre a korábbi mulasztáso- 1 kát. A kezdeti lépéseket már megtették, de ez egy olyan téma, amivel még hosszú^évekig foglalkozni kell. Vannak azaban a nőknek meg egyéb problémái is. Ma már nem az egyenjogúságukat kell klvivniok, hanem a növekedett feladatok elvégzéséhez kémek segítséget. Megragadom az alkalmat, mivel itt van Fock Jenő elvtárs, - ha egyesért velem, illetve a nők gondjainak, bajainak megoldásában segiteni akar, tolmácsolja felettes szerveinknél kérésünket: legyenek segítségünkre abban, hogy a ránk nehezedő teher csökkenjen. A(o **. " *"^*‘**M"*—*—*—**—^ —^ ____________________ & >- 14 -’ mm. .mm- . mnai