Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/1)
1966-10-22--23
F -A pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkájában még mindig leggyengébb terület a decentralizált alapszervezetek irányítása. Gyakori hiba, hogy nem eléggé hangolják össze a pártalapszervezetek munkáját, vagy egyes helyeken rosszul értelmezik az alapszervezetek önállóságát és kevés segítséget adnak. A decentralizált alapszervezetek — egy részének — munkájában tapasztalható hiányosságok okait a fentieken túlmenőién még a következőkben lehet összefoglalni: — Az építőiparban pl. csak másfél évvel ezelőtt alakultak meg a pártbizottságok, viszont az alapszervezetek szétszórtan helyezkednek el Budapest területén. Az üzemi vezető szervek még gyakorlatlanok, módszereik kialakulatlanok és ezért segítő és ellenőrző tevékenységük sem éri még el a kívánt színvonalat. — Ugyancsak nehezíti a helyzetet, hogy nőtt a decentralizált alapszervezetek száma egy üzemen belül is, mert a párttagság létszáma emelkedett, vagy ésszerűbben szervezték át a meglevő alapszervezeteket. — A problémák egyik oka az is, hogy a káderek létszáma és képzettségének színvonala nem emelkedett olyan mértékben, mint a decentralizált alapszervek száma. — Az irányító pártszervek — PB, VB, csúcsvezetőségek — módszerben! vonatkozásban kevésbé segítenek a decentralizált alapszerveze'tekndk, nem tájékoztatják a vezetőségeket színvonalasan, nem tartanak egyes helyeken rendszeresen titkári értekezleteket és reszortfelelősi megbeszéléseket, nem ellenőrzik eléggé a helyszínen a munkát. A sokrétű munka, a fokozódó követelmények, az alapszervezetek társadalmi jellege esetenként tervszerűtlenné, formálissá, vagy kampányszerűvé teszi a munkát, ami komoly politikai károkat okoz. Emellett meg kell jegyezni, hogy vannak olyan üzemeink is, ahol a decentralizált pártalapszervezetek irányításának színvonala megfelelő (BHG, Gamma, VSZM, MKM, Kismotor és Gépgyár stb.), a káderek felkészültsége jó. A*, alapszervek munkájának színvonala főleg az 1964. évi alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések után jelentősen növekedett. A vezetőségválasztó taggyűléseken hozott határozatok tartalmazták a pártmunka legfontosabb tennivalóit. A munkában — a VIII. kongresszus határozatainak megfelelően — a gazdaságszervező munka került előtérbe. Ezenkívül a tag- és tagjelölt-felvételekkel kapcsolatos feladatokat a partmegbízatások egyenletesebb elosztását, a tagság fokozottabb aktivitását, a pártesoportok munkájának fellendítését és a tömegszervezetek munkájának jobb koordinálását tűztek ki célul. A fejlődés ellenére több helyen sokszor hiányos a határozatok konkrét megfogalmazása az elerendo célok es felelősök pontos megjelölése. Ennek oka egyrészt az, hogy az alapszervek a melyebb elemző munka hiányában kevésbé tudják féltárni — az adott időszakheí! rn'SZir°u \ í a pártmunka e§yes területein, másrészt munkastílusbeli fogyatékosságuk, hogy kevésbe tudják konkretizálni, személyre szólóan lebontani a tennivalókat. Ennek következtében bár a határozatók vigrehajtfait C, ZanXS* gutetot" ^ ''1ZSg“ 1 e e6ge <Jap°san a ‘"talmi kérdéseket, a politikai hatást és han-Az alapszervezetek munkájában jelentős zavaró tényező a függőségi viszonv Ernőre hn lyénként es esetenként a hibák feltárása nem eléggé következetes^ aSS I jánák értékelése — különösen, ha ezek gazdasági vezetők _ „ '' f. losok munka" szellem gyengül és az alapszervezet tömegbefolyása tekinttélv m .t]“'tenik m,e& a kritikai tanknak tartjuk, hogy az ilyen jeleitekre feladagítségével az ilyen helyeken konkrét és határozotf intézkedéseke^' teSüS1^120^8 far" való tökintet nélkül. scKet tegyünk személyekre A pártszervezetek vezetőségei a beszámolási időszakban tőfaKnf r 1 n , , támaszkodtak a pártcsoportok munkájára. 0bbet f g aUíoztak es jobban i\i\h i 4
