Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/11)
1987-05-26
r —I-6-mit tettek helyzetük megváltoztatása érdekében. A gazdasági agitáció súlypontja az adott vállalati és szöve-fl^eti kollektíva, ahol központi kérdésként az adott gazdálkodó egység teljesítményei és feladatai szerepelnek. Elért eredményeiket és feladataikat nemcsak önmaguk korábbi teljesítményeihez mérik, hanem a hasonló profilú kerületi, illetve hazai vagy külföldi válalatokhoz viszonyítják és értékelik. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a személyes agitációnak, a meggyőző munkának, de ezzel még nem vagyunk elégedettek. A kerület párttagságának ideológiai-politikai képzettsége átlagos, elkötelezettsége, cselekvőkészsége jó, kiállása mérséklődő, mert elbizonytalanítónak érzik az ideológiailag nem meggyőzően, ideológiailag alig megalapozható, elfogadható, a párttagság beavatása nélkül foganatosított intézkedéseket. A tenniakarás, a cselekvéssel való politizálás készsége megmutatkozott a KB 1986. novemberi határozatának levitelében, a helyi tennivalók megfogalmazásában. A határozat fogadtatása kedvező visszhangra talált kerületünkben. Ennek magyarázata az átlagosnál kedvezőbb gazdasági eredmények és az, hogy nem alakult ki "csodavárási hangulat, a párttagság többsége nem szakadt el a realitásoktól. Tisztátan . voltak azzal, hogy a vállalati gondokat nem a KB fogja megoldani, hanem ez az ott dolgozók feladata. A jól dolgozó vállalatok pártszervezetei megálapították, hogy eredményeiket nagyrészt annak köszönhetik, hogy a vállalatnál már néhány éve a novemberi KB határozat szellemében dolgoznak, de mindenhol megtalálták a további tennivalókat. Ehhez a munkához a kerületi Pártbizottság is hatékony segítséget adott. A novemberi KB határozatot ismertető kerületi aktívaértekezleten hármas célt tűztünk magunk elé: a határozat transzformált és nemcsak tolmácsolt ismertetését, érvekkel alátámasztva mozgósító hatás elérését, a helyi cselekvés lehetőségei akcióterületeinek és módszereinek bemutatását. A ío hanqsúlyt a helyi tennivalók felismerésére való ösztönzésre helyeztük, igyekeztünk a népgazdasági szintű elvárásokat transzformálni, átfogalmazni val lalatqazdálkodási fogalomrendszer szerinti tennivalókra. Azt szorgalmaztuk, hoqy a vállalatoknál, üzemeknél a párttagok a népgazdaság helyzetéről informálódjanak, de kiemelten azzal foglalkozzanak, hogy hogyan tudják segíteni vállalatuk gazdaságos exportjának növelését, mit tudnak tenni a piackepesett), jobban eladható termékek kifejlesztésében és gyártásában, hol tudjak javita ni a minőséget, hogyan lehet minőségromlás nélkül tőkés importot kiváltam. Ne bonyolódjanak bele a költségvetési egyensúly helyzetének elemzese e, hanem vállalatuk költséggazdálkodásával, a ráfordítások csökkentesével, az ésszerű takarékosság lehetőségeivel, a nyereség novelesenek módjaival foglalkozzanak. Taggyűlésen ne az iparszerkezet átalakításának feladatait akarják megoldani, hanem vállalatuk, üzemük, szűkebb munkahelyük szervezettségének, a munkaerő és a termelőeszközök kihasználásának, a munkaiegyelem javításának feladatain és tennivalóin vitaikozzanak és jussanak akci - ókra a javítás érdekében .. Módszerként javasoltuk, hogy ne vállaljak fel feladatterveikben vállalatuk összes gondját és baját, hanem a legfontosabbnak ítélt és feltételoldalról megoldható problémák megoldását tűzzek ki célul. A változtatás elérése érdekében jelöljék meg a cselekvésért felelős kollektívákat és személyeket, a végrehajtásról rendszeresen számoltassak be őket. Mindezt a feladatkijelölést hierarhizáltan végezzék el: sajat szintjükre konkrét tennivalókat, az irányított területek felé pedig az osszhatekonyságot legjobban javító akciókra történő orientálásra törekedjenek. L----------------_J
