Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/10)

1987-03-04

r ~i

*- 19 -Pártcsoportok működése csak a nagyobb létszámú alapszervezeteknél valósult meg. Az önálló és kevés látszámmal működő szervezeteknél nincsenek pártcsoportok /5-15 fős alapszervezetéknél/.

A működő pártcsoportok célszerű módon többmüszakos, szétszórt telephelyen, illetve termelési tevékenységek alapján épültek fel.

így a létszámok meglehetősen szórtak, 6-17 fős csoportos formák alakultak. Szélső esetekben előfordul az is az eltérő fekvésű, kivitelezői munkát végző pártcsoportoknál,

^ hogy az alapszervezeti tagok csak taggyűléseken találkoznak.

/KIPSZER, BLV, GÉV/.

Ezeknél a helyeknél problémát okos a vezetőségi szinten az egyes párttagokkal történő érdemi foglalkozás, egyúttal "felértékelődött" a pártcsoportbizalmi szerepe.

A párttagok többsége becsülettel eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Néhány nem fizető ügyének rendezése viszont sok esetben indokolatlanul húzódik. Ez rontja a morális fegyelmet. A pártbizalmiak többsége nehézkesnek tartja az újonnan bevezetett tagdijfizetési gyakorlatot.

A tagbélyegek megszüntetése nem vált a politikai-mozgalmi jelleg előnyéré.

3./ Pártmegbizatásolc, párttagok munkájának megítélése

A pártcsoportok munkájában az egyik legfontosabb feladat a személyre szóló pártmegbizatás kialakítása. Általánosan elmondható, hogy a pártmegbizatással rendelkezők olyan munkát végeznek, amelyek megfelelnek egyéni képességüknek.

Állandó pártmegbizatása azonban nem minden párttagnak van.

Ez gondot jelent, mert az állandó megbízatással nem rendelkezők egy része rendszerint igényli, de az is előfordul, hogy egy-egy esetenkénti megbízatás között a "szünet" hosszabbra nyúlik, ami a pártnormák megsértéséig is terjedhet.

L__-ii-----_J