Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1987-04-16
r “i-4-hatékonyabb felhasználása legalábbis nagyobb figyelmet érdemel. Állíthatjuk ezt azért is, mert ezen az úton - különösebb anyagi ráfordítás nélkül - elérhető termelékenységnövekedés a 15 %-ot biztosan meghaladja. A vizsgált vállalatoknál az agy foglalkoztatottra jutó ternolási érték folyóáron 546 eFt-ról S75 eFt-ra nőtt, ami 160 %-nak falel meg; a teljes magyar ipar esetében (1931-35 között) a növekedési ütem valamivel mérsékeltebb volt, 157 /0. A termelékenységet ennél sokkal jobban tükröző, változatlan áras adatok nem állnak rendelkezésre, de egy feltételezett, átlagos 30-35 %-os áremelkedést figyelembe véve a növekedési index 160 O helyett kb. 120 %, ami még jónak ítélhető. Az átlagkeresetek öt év alatt 52 ft-kal nőttek, ezen belül a fizikaiaké 50 %-kal, a nem fizikaiaké 57 %-kal; az országos ipari átlag a kőbányai értéknek pontosan megfelel, valamivel nagyobb szórással 40 %. illetve 62 %. -Az 52 % átlagkereseti többlet évi 3,7% emelkedést jelent; a havi átlagkereset a vizsgált vállalatoknál, mintegy 3 %-kal meghaladja az országos átlagot. A kereseti viszonyokat vizsgálva szót kell ejtenünk a munkaerő piaci pozícióiról. A munkajogi szabályok arra az elvre épülnek jelenleg, hogy a munkaviszony egyenlő jogú partnerek kozott jón létre, a munkaadó és a munkavállaló között. Elvileg a partnerek valóban egyenjogúak, ez azonban jelentősen függ a munkaerő piaci pozícióitól. Ha egy szakmában és területen intenzív a hiány, akkor az alkalmaztatás! feltételeket jobbára a dolgozók diktálják, a munkáltató hátrányos helyzetben van, valószínűleg ez készteti a hasonló profilú vállalatokat, hogy fizikai és nem fizikai területnél a kereseti arányok minimálisan különböznek. A dolgozói létszámmozgást erősítő tényezőként szerepelt a vállala tok közötti nivelló hatású 'bérverseny" kialakulása. Kerületünkben a dolgozói jövedelmek változó képet mutatnak. Az átlagkeresetekből nem lehet alapos következtetéseket levonni - a végzett munkateljesítmény-vállalati megbecsültség (vonzás) között, annyi látható, hogy a jó teljesítményt nyújtó vállalatok kereseti viszonyok tekintetében is kitűnnek. A vegyipari vállala-L-
