Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1986-01-16
6 Teljesen különálló, és az előbbiektől gyökeresen különböző módszerek tapasztalhatok azoknál a gyáraknál^yáregysegeknel^ tröszti vállalatoknál, amelyek a vizsgálat során értékelésre kerültZTY.skről á talánosságban a^áUapitható meg, hogy öi^ állóságuk meglehe lfi^en_k,icsi1_jlöntéseket_jelsősorban a termeles közvetlen wénreha itása tekintetében hozhatnak^ és az elszámoltatás rendszere eleve nem teszi lehetővé valóságos érdekeltségi rendszer kialakítását. Meglepőnek minősíthető a vizsgalatnak az az eredménye, hogy e vonatkozásban alig található különbség a gyárak, gyáregységek és a tröszti vállalatok között. rv A legjellemzőbb példák ezek keretében a Növényolajipari Vállalat vagy a Duna Csokoládégyár esete, ahol mind az elszámolás, mind a vállalat gazdálkodásának minden fontos döntése központi szinten történik meg. Ennek megfelelően a bérgazdálkodás, az érdekeltségi alapokkal történő gazdálkodás oly mértékben centralizált, hogy az elkülönült termelőegységeknek ezekre vonatkoztatott döntési hatásköre egyáltalán nincs. A Növényolajipar esetében pl. évek óta gyakorlat, hogy a különböző budapesti es vidéki gyárak, gyáregységek a vállalat egészével azonos mértékű bérfejlesztési lehetőséggel rendelkeznek, függetlenül az egyes gyár vagy gyáregység termelési, gazdálkodási eredményeitől. A felmérés során a-- elbeszélgetések természetszerűen ennek bizo^ nyos okait is feltárták, így pl. a Növényolajipar esetében a rendkívül erőteljes központosított értékesítési szisztémát, amely azonban esetenként nem választási lehetőség kérdése, hiszen az export piacok feltárása az egyes gyáregységeknél nem válna lehetségessé, másrészt az export piacok rendkívül különböző árfekvésű, ennek megfelelően különböző gazdaságossagu kötéseket tesznek lehetővé vagy esetenként kötelezővé, így valamennyire érthető, hogy az export többlet eredményéből való részesedés nem kizárólag annak az egységnek az eredményeit, s ennek megfelelően gazdálkodási lehetőségeit növeli, ahonnan a kiszállítás történt A Csokoládégyár esetében pl. a számbavételnek, meg a minimális lehetőségei sem biztosítottak, valójában L-----------------------------------------_j r n
