Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.15.a/9)
1986-01-16
| ■— * ( „okra és ennek megfelelően működtetett ónálló ösztönzési érdékéltség! rendszerre nincs is szükségük. Itt szükséges megjegyezni, hogy » lU«tv« ígíBfefe sor in alapvető _iiei2 előző t é s I 1 HÍ--I--'-, s i s7nny i t. ási alapoknak ajuanya^. Ku ^c7o^7rőwé7át jelent a nem e felmérés keretéóe tartózó optimális üzemnagyság kérdésköre, mely feltehetően szoros kapcsolatban áll a belső irányítási, ösztönzési, érdekeltsegi rendszerrel. Az 6rtékelés megállapiiásai /"v —. Részleteiben vizsgálva áz egy telephelyen működő kisebb, Illetve nagyobb egységeket megállapítható, hogy bizonyos nem va lat, szintű mutatókhoz kötött érdekeltségi rendszer valamennyi uven vállalatnál működik, amely azonban elsősorban a bér ejiosztás felosztását szabályozza, helyenként írott, más ese„.u,,n csak a gyakorlatban alkalmazott mintegy hagyományokon ,,,,„010 formálom. Mindezek ellenére általánosságban mégis az , következtető, vonható le, hogy a dolgozók ösztönzésének lévőségéit nem a szükebh értelemben vett kollektívák, üzemek, lonnelőegységek teljesitménye határozza meg, hanem az égé , a.lat által elérhető lehetőségek. i további jellemző eset volt a vizsgálat során, amikor a kerületben működő nagyvállalatok erős törzsgyárral és viszonylag kisebb létszámmal, kisebb termelési volument előállító, on o I,pp háttéripari tevékenységet végző gyáregységekkel rendelkeznek. Ezek közül két jellemz 8; az egyik az Ónon esete, aholis a centralizáltság mértéke közel olyan mértékű, min az í-nv telephelyes nagyvállalatok esetében, ez azonban minden lonnyal indoknlhatö azzal, hogy a gyáregységek elsősorban ha - lm-ipari tevékenységgel foglalkoznak, alapvető feladatú törzsgyár kiszolgálása. Ennek irányításában és az ehhez ap: „Ülódó érdekeltségi rendszerben minden bizonnyal legcelszerübb a termelésirányítási módszerek alkalmazása. L - - -.J 3
