Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/8)

1985

r

választókerületenként jelölőgyűlést kell tartani. A jelolugyűlóseken a választókerület lakosai, vállalatai és kerületi dolgozói vesznek részt. Javaslatot tehetnek a HNF szervei, a politikai, társadalmi szervek, a munkehalyek dolgo, zói, bármely állampolgár. Ha nincs két elfogadott jelolt a választókerületben, két napon belül új jelölőgyűlóst kell tartani. A jelölés nyílt szavazással történik. /■•» jelöltekre vonatkozó javaslatokat - elhangzásuk sorrendjé- 5en - egyenként kell szavazásra bocsátani. A választókerületben képviselőjelöltek, illetőleg tanácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölőgyűlóson megjelent választópolgárok egyharmadának a szavazatát. A jelölőgyűlés lefolytatásával kapcsolatban bármely választópolgár kifogást emelhet a helyi választási elnökségnél.- a törvény fenntartja a szavazás zavartalan lebonyolítását és az eredmény hiteles megállapítását szolgáló, jól bevált szabályokat. Túlhaladottá vált. ezért megszűnik a szeszes italok forgalomba hozásának korlátozása. A kötelező többes jelölés az érvénytelen szavazatok szórnának növekedését eredményezheti, ha a szavazók egynél több jelölt nevét hagyják a szavazólapon.

A szavazásnak önmagának is megvan a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok szavazataikkal egyúttal a politikáról is véleményt mondanak. Az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, kik képviselik és valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. Az állampolgároknak így módjukban áll azokat bejuttatni a választott testületekbe, akik iránt leginkább bizalmuk van, akiknek- 5 -L---— —