Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/7)

1978-11-29

- -T-r------' — --- 1 ' 1 11 ' 1 ' 1 .... —■ ' - "------r n- 3 -Számos találmányuk és újításuk van. XEg Igyekeznek az alkotó munka feletti örömön felül a hasznos jó munkát anyagilat is elismerni. Lehetőségeik azonban korlátozottak.

Ezért kénytelen egy részkérdésben - mint már korábban jelezte - csatlakozni a szabályozó rendszer egyes elemeinek bírálatához.

Nevezetesen arról van szó, hogy a fogyasztás és az árualapok egyensúlyi helyzete miatt az újítási pénzkifizetések forrása a béralap vagy a részesedési alap lehet.

A béralap - bérszínvonal mindig kevés - nem a munkához, hanem az igényekhez képest - igy zöméban a részesedési alap - ameddig volt - az u.iitási dijak forrása.

A szabályozó rendszerből adódóan a különböző adókulcsokat figyelembe véve a kifizetett újítási dij 1.108 - 1.33o %-kal meghaladó nyereséget kell elérni.

így érthető, hogy a vállalatok szükmarkuan bánnak az újítási dij meghatározásával, ami nem kifejezetten ösztönző, ha a befektetett energiához viszonyítjuk.

Ennél is rosszabb azonban - erről több újítóval is beszélgetett - hogy a környezetük tudva ezt, felviszi előlük a pénzt" felkiáltássá! elég kellemetlen emberi helyzetbe hozza az újítókat.

Gazdaságilag ennél súlyosabb lehet az az eset, amikor x találmányról van szó. A rendelet lehetove teszi, hogy a találmány beadásától kifizetéseket költségként lehet könyvelni.

De ha pl. 2 óv után - mert jelenleg legalább ennyi idő kell, hogy a Talámányi Hivatal a találmány elfogadásáról nyilatkozzon - kiderül, hogy a találmány nem felel meg, az abszolút uj követelményeinek, ezért csak újításként realizálódhat, akkor visszamenőleg az összes kifizetett összeget vagy a bérre, vagy a részesedési alapra vissza kell könyvelni, amely az adott évben oly adó alá eshet, hogy ténylegesen a vállalati kollektíva anyagi érdekeltségét nagy mértékben sérti.

L---------—_J