Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/7)

1978-11-29

óta e mozgalom az üzemi közélet egyik legfőbb mozgató rugójává vált. A brigádok összekovácsolódtak, stabilizálódtak. Világosan látják azt is, hogy a továbbfejlődés egyik legfőbb kérdése, hogy a vezetők folyamatosan konkrét feladatokkal lássák el, ezeket értékeljék, biztosítsák, hogy ne a külsőségek, hanem a tartalom alapján kerüljenek megítélésre. Egyetértenek azzal, hogy a brigádok feladatkitűzésénél, értékelésénél a jövőben ne a mennyiségi, hanem a minőségi, a hatékonysági szemlélet uralkodjon. Mindez csak akkor ‘ következhet be, ha a vezetők feladatkitűzése is elsősorban ezekre a kérdésekre irányul. A fejlesztési területen dolgozók felvetették, hogy szükség lenne elsősorban az uj gyártmányok bevezetésénél az eddigieknél jobban támaszkodni a komplex brigádokra, vagy arra a módszerre, hogy az uj gyártmány meghonosításáig átmenetileg néhány műszaki is résztvenne a brigád munkájában. Úgy gondolom, hogy ezeket az elképzeléseket támogatnunk kellene.

Egyetértenek azzal, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése kapcsán szabályozásra került a brigádértekezlet és a brigádvezetők tanácskozásának jogai, ugyanakkor féltik a mozgalmat a túl sok megkötöttségtől, előírástól, szabályozástól, papírmunkától.

Ha azt akarjuk, hogy csökkenjen a mérnökök elvándorlása az üzemekből, akkor néhány kérdésen a vállalatok gazdasági vezetőinek is el kell gondolkodni:

egyik ilyen kérdés a bérezés problémái.

Bár a kereseti lehetőségeket egyik beszélgető sem tartotta túlzottnak, de érdekes módon nem egyszerűen a "kevés pénz" felkiáltás dominált, hanem ilyen gondok" "bérkategóriákban gondolkodnak a vezetők" , "a fizetésemelés nem mindig függ a

L

GR |

r “i- 17 -