Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/7)
1978-11-29
- 2 -Ugyanezen időszakban a külsőmegbizások összege 4.3-szorosara emelkedett, és jelenleg a külsőmegbizásokra fordított összeg több mint kétszerese a vállalati belső kutatási ráfordításnak. Ehhez figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a külső kutatási tevékenység hatékonyságban - kutatohltol xuggoen - alatta marad a vállalati kutatási hatékonysgának. Mert: 1. / A tudományos intézményekben, egyetemeken a diplomások előre haladásának kizárólagos mércéje az Írásos és szóbeli publikációk száma. 2. / A vállalatok által adott megbízásokból nem lehet az előző pontban említett "tudomáty termelést" produkálni. A vállalatok ugyanis az ipariérdekek miatt nem engedik meg, vagy csak igen hosszú idő múlva, korlátozott mértekben a publikációt. 3. / Mivel a tudományos intézetek kutatóinak is meg van az igénye aza alapfizetésen felüli + jövedelemre,^azért a tudományos jellegű munka mellett szükségszerűen KK megbízást is keresnek. A továbbiakban egy adott példán mutatnám be ennek fonákságát. ^ Tegyük fel, hogy az intézet elvállal egy 5oo ePt. értékű megbízás Ebből mintegy 25o eFt.-ot elvisz az intézet felettes szerve. A kifizetett összegnek tehát mintegy fele olyan csatornába terelődik át, ahonnan a megbízó vállalat soha semmiféle teljesítményt nem várhat. A maradék 25o eEt.-ből a megbízást elvállaló intézet használ fel jelentős százalékot. így a témán dolgozo négy kutató eösszesen 6o ePt.-ot kaphat. Fejenként tehát 15 eFt.-jut. Tételezzük fel, hogy a kutatók éves alapbéré 6o eFt. Ez esetben a rendeletek értelmében évente összesen 3o eFt.-ot vehet fel minden kutatóa külső megbízásból. Ebből egyenesen következik, hogy újabb 5oo ePt.-os megbízás megkötésére ösztökélik az intézet vezetőségét. | .... US r n
