Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.15.a/7)

1973-10-10--11

r inépgazdaságban az, és a jövőben még inkább feszítőbb lesz,mint enyhülő.

A feszültség, amely a termelés technikai igényessége, beruházási igényessége és a beruházási anyagi, müs z akilehető ség e ink között, fennáll, ez a feszültség ez nem szűnik meg, jó munka esetén csökkenhet, de jó szervezési munka nélkül inkább növekedhet, ez a feszültség, márpedig ez rendkívül nagy ás negatív körülménye lehet a gazdasági munkának.^bben az időszakban válik az intenziv gazdasági fejlődés folytán előtérben álló gazdasági feladattá az, hogy ne döntően uj üzemek létesítésével növeljük a termelést, hanem a meglévő üzemek technikai, műszaki rekonstrukciójával, ami viszont nem lehetséges sfeervezésbeli változtatások nélkül. árra is rá kellett jönnünk, amire a hozzászólásokban és a referátumban is utalás történt, hogy a magyar népgazdaságban nem lehet azt mondani, hogy jellemző lenne, általában mindentől függetlenül a munkafegyelemnek az olyanfajta lazasága mögött egyszerűen negatív emberi tulajdonságok, lustaság, szorgalom hiánya, vagy éppen hányavetiség áll.

Hiszen ennek ellene mond az is, hogy .a hatszor annyi nemzeti jövedelmet termelünk, mint a régi világban, igaz, hogy soknál több dolgozó munkamezével, de sokkal többet termel egy egyén is, vehát a munkatermelékenysége is nővekeaért a régi időszakhoz képest. Nem általában vett munkafegyelem, niányzik itt, uanem valami olyan magas foka a munkafegyelemnek, amit már jelentős részben csak munkaszervezéssel lehet elősegíteni. ü konkrét fegyelmezetlenség okait elemezve nagyon sokszor nem választható külön, hogy mi vezethető vissza a dolgzó felelősségérzetére és mi a munkakörülményekre• Márpedig olyan -eí irányban kell íejlesztenfiink a dolgokat, hogy ez világos legyen, és ^ munkakörülmények oldaláról a jó munkafegyelem bizrositható legyen. Mindez ezeket az intenciókat tehát mind végig, messzemenően figyelembe kell vennünk, és újra felelevenítenünk a munka- és üzemszervezés további folyamatában. A szervezesse! egyreinkább megbarátkozunk, határozat révén és a munkás közvélemény is egyre inkább megérti, hogy itt olyasmiről van szó, a hatékonyabb termelés és a jobblétnek egyik eszköze. Hs ez nagyon örvendetes. Tudatában kell lennünk a reálisan annak, hogy a szervezés nem lehet egy egyszeri egy mindenkorra szóló szervezés, egy üzemben sera, műhelyben sem még kevésbé, egy vállalatnál, mert a szervezés ^nnyit jelent, hogy átszervezés időnként kell, az átszervezésnek már sokkal negatívabb kicsengése van, m közéletben és a mi köreinkben is mint magának a szervezésnek es nem is véletlenül, mert az úgynevezett átszervezések során nagyon sok kapkodó, elhintelenkedett szervezés történt, különösen a szocializmus építésének kezdeti időszakában, amikor még nagyon kévés tapasztalattal rendelkeztünk, gazdasági és társadalmi viszonyom tekintetében is.

Tehát most nem kell félnünk átszervezéstől, de jól meggondolt szervezésekre van szükség, és tulajdonképpen a szervezettségnek egy olyan folya-U-------—