Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.15.a/7)
1957-07-10
i . - 3 - 111,1111,11 ^ Ettől függetlenül van néhány dolog, amely viszont elválaszt minket Jugoszláviától. Péld* az is% hogy az ö véleményük szerint nem a partra, hanem a munkás tan ács okra kellene támaszkodni,/továbbá a német viszonyt illetően különbségek vannak a két állam között* Rámutat Kelemen elvtárs arra, hogy - a Központi Bizottság beszámolójában is szó volt arról, hogy erősen meglazult az állami,fegyelem, a partfegyelem. Jo példavS°gínP?1«í összehivtak nemrégen a tanácstagokat beszámolóra* Kb* bü fa uk je lent meg. A Rendőrségtől már elSoc sajtot tünk egy jónéhany embert különböző okolmál fogva. -A pártegységről beszél és hangsúlyozza, hogy erre vigyáznunk kell mint a'szemünk fényére, ezt igen erősen alahuzta a Központi Bizottság beszámolója is. Vigyázni kell arra is; hogy ne hatalmasod ion el az elbizakodottság a kommunisták között, mert ezzel együtt jár . később a kommunista éberség csökkenése is. Megemlíti a szektás politika veszélyeit, mint a kerületünk e gyik°nagy hibáját. Rámutat Kelemen elvtárs arra* hogy most már a titkároknál megszűnt az a kitétel, hogy elnök - ismét titkárnak nevezzük őket. Rámutat arra, hogy a Központi Bizottság nem értett egyet az országos párt értekezleten Révai elvtars hozzászólásával, melyben beszélt arról, hogy belső emigráció van, es azthogy u.n." fekete listát1 készítettek egyes kommunista vezetőkről, neszéit arról Kelemen elvtars, hogy spk funkcionáriust, -gazdaságii és pártvonalon egyaránt - eltávolították annak ideién, de ezek túlnyomó többségét visszahelyeztük eredeti beosz— tasabaí Volt egy néhány, akiknek leváltásává! mi magunk is egyetértettünk vagy már elóob is folyamatban volt leváltása. Maid a továbbiakban beszél Kelemen elvtárs a SzU XX.Kongresszusáról, annak irányvonaláról és a most leleplezett pártellenes csoportról. Hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy ez részünkre is intő jel. Kekünk legfonto.sabb feladatunk most a proletariátus diktatúrájának erősítése. Ezt azt jelenté, hogy a legteljesebb demokráciát kell biztosítani a doígozo nepne|, ugyanakkor kíméletlenül el kell nyomni az ellenforradalom erőit. Ezután beszél Kelemen, elvtárs az egyházi reakció befolyásáról, ennek kapcsán megemlíti a ^i£^andei£atkozások problémáit is. Ezzel kapcsolatban mar előbb kellett volna leptse két tennünk. Majd pedig beszél az ifjúság kérdéséről, arról, hogy sokkal több gondot kell fordítanunk nevelésere, az esemenyek után úgyis nagyon magukra hagytuk az ifjúságot. . / . *-- -----■------------ ---------------------------------------■-----■ — —
