Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.15.a/7)
1957-07-10
r~ "1- 6 -) Bejelenti Pock eivtárs, hogy az elvtársak megkapják az Országos Pártérte kéziét teljes jegyzőkönyvét, tanulmányozás céljából. A SZU K.B. határozatával kapcsolatban rámutat arra, hogy ez még tovább érésit bennünket abban, hogy helyes utón járunk. Igaz egyes elvtársakat kénytelenéit voltunk félre állítani, mert nem voltak hajlandók segíteni, ez történt a SzU-ban is. ^ Azonban ez nem jelenti azt, hogy nálunk a hatábzat nyomán most ismét változások jöjjenek létre', - amennyiben arra nincsen szükség. Ha pedig szükség van rá, akkor függetlenül a SzU határozatától - akkor is meg kell tennünk. Mi feltétlenül a XX. Kongresszus szellemében akarunk és fogunk dolgozni. Mire kell most nagyon vigyázni !? Vigyáznunk kell arra, hogy az ellenség ne tudja ezt a határozatot és a történteket felhasználni felünk szemben. Nehogy ©1- tudja terelni a figyelmünket egyéb, más fontos kérdésekről.Arra is ük törekedni fognak nyilván, hogy ne legyen teljes a párt- —n egység, s ha ebben kicsi eredményt is érnek el, elég nekik ez is. A revizionizmus ellen szektás módszerekkel nem lehet harcolni! Ezt látnunk kell!! Leglényegesebb kérdés: megnyerni a tömegeket, a tömegek bizal-Minden időben bizalommal kell fordulni a tömegekhez, a dolgozókhoz ! Semmit el nem titkolni előttük, őszintén feltárni a hibákat és a problémákat. Ezen keresztül és csakis igytudnak bennünket becsülni a dolgozók és a nagy tömegek. Csakis az ő segítségükkel tudjuk felépíteni a szocializmust ! E zt is világosan kell látnunk ! Nem kell félni a revíziónizmustól ! Nem engedünk semmiféle elhajlást a part egészséges politikai irányvonalától ! Elvesszük a kedvüket attól, hogy önmaguk igazolását keressék mindenben ! Nem lehetünk elnezők a szektás magatartással szemben ! Ezt a betegséget - sajnos a párt - saját betegségének tartja, de túl kell magunkat tenni rajta! Nem szabad sohasem megfeiedKeznünk a múlt hibáiról ! Nem feledkezünk meg soha a törvénytelenségekről, amelyek történtek ! Soha, soha nem fordulhat elő az, hogy a mi elvtársaink börtönbe kerülnének ! Az egyik hozzászóló elvtárs mondotta,: kevés még a börtönnejuttatott csibészek száma. Nekünk lehet hogy kevés, de nekik semmiesetre sem az ! Soha a 12 óv alatt annyi csibészt nem kuttatunk méltó helyére, mint az ellenforradalom utáni időkben. Most már lassan ott tartunk, hogy kevés a hely és felvetődik a gondolat,hogy néhányat, akik talán már "megjavultak" a bontlétttk alatt kiengedni és helyttük másokat, betenni. . /. L — ' ■ ............ ■■ * ' ' - 11 '"
