Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1987-02-10
r . n sel< között szerepel az Glektronika ipari alkalmazasa, a technológiai folyamat automatizálása. Kedvezőtlen, hogy a fejlesztési irányok meghatározása műszaki indíttatású, és kevés a szerepe a piaci kutatásoknak, kevéssé érvényesül a marketing szemlélet. A vállalati műszaki fejlesztés nagyobb hányadát a gyártmányfejlesztés, kisebb részét a gyártásiejlesztós tette ki. A ráfordítások hasznosulásának aránya eltérő. A gyártmányfejlesztési témák 75-oű %-ban valósulnak meg, a gyártásfejlesztés re lényegesen kisebb hányad adódik, 40-50 %. Az iparáganként bemutatott értékelések alapján a kerületi vállalatok, szövetkezetek műszaki fejlesztési tevékenységében nagy kü - lönbsógek tapasztalhatók. Megállapítható, hogy az átlagosnál magasabb színvonalú az innovációs tevékenység azokban az ágazatokban, amelyek termékeik nagyobb hányadát exportálják, mert a piaci követelmények közvetlenül, kényszerítő erővel hatnak. Itt is megfigyelhető az ágazatok és egyes vállalatok közötti szelektálódás, differenciálódás tendenciája. A termékszerkezet korszerűsítését a műszaki fejlesztést a kormányzat központi eszközökkel is segíti, szervezi. A központi gazdaságfejlesztési programok a műszaki fejlődés fő vonulatához kapcsolódnak , a műszaki haladás szempontjából fontos területek szelektív fejlesztését irányozzák elő (4. sz. melléklet). Kerületünk vállalatainak egyrésze nagymértékben érintett ezen programok megvalósulásában. A gyógyszer- és növónyvédőszer, és az intermedierpyártás (GYNI) Központi gazdaságfejlesztési programjában a K. Gyógyszerárugyá r es az EGIS Gyógyszergyár érintett. A program 1981-1990. közötti időszakra szól, célja a gyógyszerek és növényvédőszerek, valamint az azok előállításához felhasznált intermedierek gyártásának összehangolt, az ipar és a vegyipar átlagát meghaladó mértékű, exportorientált fejlesztése. A VI. ötéves tervidőszakban a program eredményeként fejlődött a tevékenység az innovációs lánc egész területén. Megállapítható, hogy a programhoz tartozó vállalatok a vegyipar fejlesztésében a növekedést hordozó, húzó szerepet töltöttek be, és népgazdasági szinten fontos, hogy 1990/85-re vonatkozóan eredményeik tovább nőjenek, azaz a bruttó termelési érték 50 %-kal, a rubel export 30 %-kal, a nem rubel export 100 %-kal, a belföld 60 %-kal, javuló deviza-egyenleg mellett. A kiemelt kutatási programok kellően megalapozzák ezen VII.öt éves tervi elvárásokat, a következő évek gyártmányfejlesztését. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban és az EGIS Gyógyszergyárban jelenleg |<b. 20 vegyület ún. realizálási központú, 40 pedig fejlesztési központú stádiumba ért el, ami 10-12 újabb originális gyógyszerkészítmény, illetve 5-6 originális növónyvédőszer kifejlesztését valószínűsíti. Az ösztönzési rendszer a programban résztvevő vállalatok számára népgazdasági átlagot meghaladó feltételeket ad, azonban még így is rendkívül nehéz feladat a nemzetközi színvonalhoz való felzárkózás. Gondot jelent, hogy a háttéripar (ampulla, csomagolóanyag, stb.) nem tud megfelelni a gyógyszeripari követelményeknek. Az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának központi gazdaságiejlesztési p rogramjában kerület ónkból gyá rtóként a REMIX és a KOPORC, felhasználóként az ORION, FMV és az ÉVIG vesz részt, . A program 1981-ben indult, olyan hazai termelési kultúra fejlesztését tűzte ki célul, amely a műszaki-technológiai haladás élvonalát és L_— —-----
