Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1986-01-14
'' ' ' 1 1 ' 1" r n- 4 -ti./ Ritka esetnek kell tekinteni azt, hogy a leészü 1 ö hatór ozatot_j_ előzetesen megvitassák, az érdekelt pártalapszervezettel, pártcsoporttal. Anyagkészitési ütemtervekben ez a lépés hiányzik. o./ Választott testületek biztosítják a többségi elv, érvényre.jutását . A kellően kimunkált elemző anyagok határozati javaslatai sok esetben több választási lehetőséget is biztosítanak a döntésben résztvevők számára. Általános gyakorlat azonban az, hogy egy határozati javaslat készül, amely esetében a döntés löszükül az igen, vagy nem döntésre. Korrekcióra vállalkozni sokszor azt is jelenti, hogy a beterjesztő személy vagy csoport ellenvéleményével is szembe kell nézni. Testületi ülésen rendszerint akkor alakul ki érdemi vita, ha valós - többes - megoldások között választhat a tag. Tapasztaltuk azonban azt is, hogy esetenként mechanikusan átveszik a felsőbb pártszervek határozatait ezért ezek a "határozatok" nem jellemzik kellően az adott pártszervezeteket. Helyes elvárás az, hogy ugyanazon feladatra no szülessen több határozat, ne legyen párhuzamosság vagy átfedés. Időnként ez mégis megtörténik, amely rendszerint figyelmetlenség miatt van és igy sajnos a régi határozatot sem érvénytelenítik. A hozott határozatok 30-60 '/0-a gazdaságirányítási témakörűéit, mig a többi arányosan megoszlik a pártmunka más területei között. A határozatok többsége írásos, tartalmuk, minőségük azonban eltérői. A jelenség egyszerű leírásától kezdve, a következtetéseket, minősítő megállapításókat meg fogalmazók,az általános elvi tételeket rögzítő anyagokig, minden formájú tapasztalható volt. A vizsgált pártszerveknél a döntések alapvető formája a Határozat. Kevésszer, de előfordul, hogy a KISZ-cn kívüli szervezetekre, pártonkivüli tisztségviselőre, hoznak párthatározatot. I__ _ __j
