Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1986-03-11
r “i-6-A jövedelmezőség évenkénti alakulását nézve tendencia nem szűrhető le. Az évenkénti igadozások mögött a piacok es termelte kényszerű vagy tudatos váltogatása * a négy nagy exporton va - lalatunk évenkénti arányváltozása húzódik meg. A dollár export relatív gazdaságosságának Javítanate o*eg^ intézkedések - vállalatok részéről elegge korla ^ nyel kecsegtetnek. A legtöbb vállalatnál ugyanis mar nincs kulömbség az egyes relációba szállított temek* kozott a g hajtott önköltségcsökkentés mindhárom reláció gazda.ago.saga Külkereskedelmi"1 oldalról a gazdaságosságot úgy lehet növelni, hogy az árat emelik /johhan, mint a hegyűrűző költsegnovekedesek/, a hiteleladásokat mérséklik, a szállítmányozásra olcsóbb utakat keresnek, vagy új.magasabb árfekvésű plaoota= kapó - nak be. A lehetőségek kiaknázásához azonban a megfelelő erdek gégét a külkereskedelmi vállalatok számára is biztosítani kel . . ^hőlvnzórendsze^nyánvesTilése a nem HM exportra vonatkozó érdekeltség kialakításában:. A szabályozás egyik alapeleme az árrendszere A többszöri árrendszer korrekció után létrejött az "árklub" rendszer, mint lég j lettebb forma, a tőkés export fokozását nem segíti, csak a e földi gazdaságosságot védi egy korábbi esetleg rossza expo negativ hatásával szemben. , „n számolás.-, export pénzügyi rendszerben 1985-ben tekSvetkezett módosítás, miszerint a szocialista export 30vedelmezosegét, illetve fedezeti hányadát - aszóknál lakához kell mérni, már hatassal van - tőkés exportra a vállalatoknál, ahol a dollár export fedezeti hanyada e zőbb a belföldinél, ösztönöz a volumen novelesere viszont, ahol fordított a helyzet, ott ellenérdekeltseget teremt. A nem rubel elszámolású export támogatási rendez^ nem ösztönzést, csak ha az árfolyampolitikával egyut -Viszont az árfolyamváltozás csak kompenzálta a költség L__ - -
