Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1985-04-09

- 4 -mentesen, vagy igen eltérő mértékű - a bruttó árbevétel 0,5-35 %-a - dij ellenében biztosítják. A költségtérités eltérő alkalmazásának oka, hogy az erre vonatkozó pénzü­gyi rendelkezések korábban nem voltak egyértelműek, igy a vállalatok is eltérő gyakorlatot folytattak. (Például azonos munkáért - esztergálás - a költségtérités a MIK­­KÖZ-nél 24 Pt/normaóra, a SZIM-nél 72 Pt/normaóra.) Az egyértelműbb pénzügyi szabályozás feltétlenül szüksé­gesnek látszik, miután 1985. január 1-től a vállalatok a VGMK-knak kiadott munkák értéke után 10 %-os adót kötele­sek fizetni. Igen jelentős gazdálkodási és közhangulati problémát jelent, hogy nagyon sok területen a főállásban és a VGMK- ban végzett munka nagy része sem időben, sem tevékenysé­gében nem kellően elhatárolt. Legegyértelműbben a terme­lési folyamatok különithetők el, ahol a főmunkaidő nor­matelj esitéséhez kötött. Azonban, ahol a teljesítmény nem normázott, ott az azonos munkát végző külső partnerek teljesítményéhez viszonyítják ezt. A műszaki, alkalmazot­ti területeken ez a kérdés ezidáig még megoldatlan, il­letve csak viszonylagosan megoldott. A fenti szabályozás mindezideig csupán a vállalati extenziv tartalékokat hoz­ta felszínre. A YGMK-k teljesítését a vállalatok általában anyag­mentes termelési értéken számolják - eltérően a főmunka­idős teljesítéstől -, ezáltal a végzett munka intenzitása, hatékonysága teljes megbízhatósággal nem számszerüsithető. A VGMK tagok tényleges időráfordítása ismeretének hiányá­ban egy adott időegységre jutó teljesítmény is nehezen fejezhető ki. Mindezek alapján csak feltételezhető, hogy az egy órára jutó te^esitmény magasabb, mint a főmunkai­dőben. r n L_______________j

Next

/
Thumbnails
Contents