Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1985-12-17
r n- 2 -koztak az érvényben levő partbüntetesek felülvizsgalatavai, eltörlésével • Sok pártszervezetnél felgyorsult az u.n. rendező tlen párttagságnak ügyének vizsgálata /átjelentkezés elmulasztása, a pártélet, tagdíjfizetés elhanyagolása/, amely a legtöbb esetben a pártból való törléssel zárult. Az év folyamán változatlanul gondot jelentett, a törvényeinket megsértők tetteinek megítélése azokban az ügyekben, amelyekben az ügyészi vádirat az illető tagadásával állt szemben. A vétkes párttag hitele gyakran nagyobb a taggyűlés előtt, - és az esetek többségében alaptalanul, - mint a törvény képviselőié. Ez a tény alkalmanként a fegyelmi vizsgálat elhúzódását jelenti es csak a biroi itslet io— méretében zárul. /1-1,5 ev./ Az alapszervezetek által lefolytatott pártfegyelmi vizsgálatok döntő többsége alapos, körültekintő, a határozatban megjelölt pártbüntetés arányban áll a vétséggel. Ugyanakkor problémát jelent, hogy az előterjesztések nem mindig tükrözik a vizsgálati tapasztalatokat, esetenként nem támasztják alá a határozatokat. Több alkalommal fordult elő, hogy az illető pozitív életútja, személyisége arra indította a párttagságot, hogy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is megfelelő szankciónak Ítéljék a figyelmeztetést. A "kiemelés” helyes alkalmazásával sikerült ezeket a hibákat korrigálni • Külön kell megemlíteni azokat a tapasztalatokat, amelyek a .Szerve^ zeti Szabályzat módosításával kapcsolatosak. Átmeneti zavart, félreértést okozott még a tisztségviselők körében is, hogy a tagfelvételi követelmények közül kimaradt a "feddhetetlen megfogalmazás* Sokan úgy vélték, hogy ezáltal óhatatlanul gyengül a pártegység, lazábbá válik a fegyelem. "A part erkölcsi, politikai követélményeinek való megfelelés" helyes értelmezésével azonban ez a félreértés tisztázható volt. Sikerült ráirányítani a figyelmet, hogy a párttag kötelességeivel foglalkozó része a Szervezeti Szabályzatnak több olyan új megfogalmazást tartalmaz, amelyek szélesítették a számonkérhető, elvárható kötelességek körét és érthetőbbé, pontosabbá tették, hogy mit értsünk a magasabb követelmények alatt. Az a tény, hogy az alapszervezeti taggyűlések teljes fegyelmi, döntési jogkört kaptak, természetesen növelte felelősségüket a vizsgálatokban, a cselekmények megítélésében és a döntések megalapozottsá■ gában is0 l ^ ——---_j
