Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1984-06-07
- 4 -Egyetértettek abban - a társadalmi mobilitás kapcsán - hogy a magasabb presztizsű értelmiségi foglalkozások utánpótlása egyre szűkebb, zártabb körből kerül ki. Birálóan hangzott el, hogy az egyetemek, főiskolák életre, munkára, társadalmi- és vezetői tevékenységre felkészítése hiányos, nem reális. Ezt nehezíti műszaki- közgazdasági értelmiségi fiatalok munkahelyi indulását is. A vitaanyagban - 4 oldal, 2. pont 2. bekezdésben - sze replő arányokat (férfiak 54 %-a szakmunkás, a nők 47 %-a szellemi dolgozó), mint mutatókat kevésnek Ítélték meg - ennél differenciáltabb a kép és több mutatóval tartják szükségesnek bemutatni a helyzetet. (Itt jegyezzük meg, hogy a "számottevő" "sok" stb. jelzők használata zavaró, célszerűbb lenne egyértelműbbé tenni.) Az ifjúság felkészítése, társadalmi beilleszkedése terén a család és az iskola mellett a munkahelyi környezet is a meghatározó . A "gondtalan gyermekkor” otthon, majd az iskolában töltött hosszabb idő és az ott megtanult korszerű, ideális állapot a munkahelyen "visszaköszön”. Kezdődik ott, hogy az egyetemen, főiskolán tanított technika és technológia eltér az alkalmazott technikától és technológiától, vagy nem a képesítésének megfeldlő munkakörbe kerül a fiatal mérnök. De konfliktust /jelent az is, hogy alacsonyak a kezdőfizetések a képesítésének megfelelő munkakörökben. A megkérdezettek többsége nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, de közülük többen - a jobb anyagi lehetőségek mellett - közvetlen termelésirányítóként, vagy a termelésben dolgoznak. Véleményük szerint, ehhez nem kellett volna ennyit tanulni. Felvetették azt is, hogy nem elég ösztönző az érdekeltségi rendszer, amibe dolgoznak. A bérük és jövedelmük növekedése r n
