Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1984-10-02

r ~i- 8 -Megfigyelhető, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a költség' gazdálkodást a vezetői munka szerves részének tekintik a

költségelemzés tapasztalatait felhasználják, a termékstruktúra alakításához, a tervek a belső érdekeltségi ösztönzési rendszer kialakításához.

A termelés készlet igényessége;, a vállalati készletgazdálkodás, továbbra is a gazdasági tevékenység egyik legfőbb gondja. Mig a költségek relatíve csökkentek, addig a készletek értékben az árbevételt/124,4 #/megközelítő 122,2 #-os mértékben, a készletek 70 #-át kitevő anyagkészletek pedig 124,8 $—ra az árbevétel növekményét minimálisan meghaladó mértékben növekedtek. Az anyagkészletek ilyen mértékű növekménye a külső tényezők hatása mellett utal a belső gazdálkodás hiányosságaira is. Emellett a készlet túllépés jelentős fejlesztőd, alapokat von el a vállalatoktól.

Költséggazda, költségfelelősi rendszer helyzete?, a korszerű költséggazdálkodás személyi és tárgyi feltételei csak részben biztosítottak. A tárgyi feltételek színvonala elmarad a termelés technikai felszereltségétől, valamint a szükségestől is. A jelenlegi külső túlszabályozottság mellett a költségek gyűjtésének, feldolgozásának megoldása már csak számitógéppel lehetséges. A magasabb színvonalú munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges a munkaerő szakmai színvonalának emelése, érdekeltségi, ösztönzési rendszerének a gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztése.

Ithi és nem Rbl elszámolású export devizakitermelési mutató^

.iának alakulása:

1980-1983 között a Rbl export növekedése 29,7 a hivatalos MNB árfolyam felett 1980-ban az export 5,24 $S-a, 1983-ban 4,06 % bonyolódott le. Ugyanebben az időszakban a nem Rbl export 12,7 #-kal növekedett, és mig 1980-ban az export közel 40 $-a bonyolódott magasabban mint az árfolyam,

1983-ban 72,7 #-a./Lásd 2.sz. táblázat/

V*-