Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1984-10-02
- 5 -további létesítését, mely elősegítené a drága és megbízhatatlan kooperáció kiváltását saját terraelőberendezeseik hatékonyabb kihasználását, a forgási sebesség gyorsítását. II. A vállalati költség struktúra elemzése A vállalatok költség struktúráját részben a gazdasági szabályzók elemeinek, részben pedig a profil, ill. termckosszetétel változása és nem utolsósorban a gazdálkodás hatékonysága alakította. Il/l. Közvetlen költségek alakulasa és értekeles_ej_ A vállalatok költségszerkezetét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy a vállalatoknál 1980-1983. között a közvetlen költségek aránya relatíve csökkent, /ertekben az árbevétel #-ra, a közvetlen költség 109,6 '/é-ra nőtt, árbevételhez viszonyítva a közvetlen költség 1980-ban 52,2^ fo-ot, 1983-ban h6 fö-ot tett ki. Az összköltségen belüli aránya 66,5 /ű-ról 61,9 %-ra csökkent./ Ez a tény azt tanúsítja, hogy a közvetlen költségeket a vállalatok kézben tartják, jól gazdálkodnak. A költségnemek elemzése során kitűnik, hogy a közvetlen anyagköltség alakulása a legkedvezőbb, melyet a termékszerkezet váltása, a takarékossal anyagfelhasználás, valamint a tennelőberendezések korszerűsítése révén értek el a vállalatok. A vállalatok pro-filjától függően elsősorban azoknál a gazdasági egységeknél teremtődnek meg az anyagtakarékosságban az érdekeltség es lehetőség, ahol az anyag/bcr hányad magas. pl. ORION, FMV, ÉVIG, EKA. A teroékszerkezetváltás és korszerűsítés kapcson a vállalatok törekedjenek a magas munkaigényes, anyagfelhasználást csökkentő termékszerkezet kialakítására. Jó példa a DANUVIA, ahol a magas munkaigényü gyártmányokkal váltották ki a nagy anyagigényű gyártmányokat, igy az anyagköltséget 52,5 MFt-ról - 31,1 MFt-ra csökkentették. r n i—----_j
