Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1984-10-02

r 1- 8 -líegfigyclhető, hogy ásóknál a válla lat ólmai, ahol a költséggazdálkodást a vezetői munka szerves részének tekintik a költsége lerázás tapasztalatait felhasználják, a termékstruktúra alakításához, a tervek a belső érdekeltségi ösztönzési rendszer kialakításúhoz.

A törneles készlet igényességei a vállalati készletgazdálkodás, továbbra is a gazdasági tevékenység egyik legjobb gondja. Mig a költségek relatíve csökkentek, addig a készletek értékben az árbevételt/l24,4 ^/megközelítő 122,2 % -os mértékben, a készletek 70 tf-át kitevő anyagkészletek pedig 12d,8 /b—ra az árbevétel növekményét minimálisan meghaladó mértékben növekedtek. Az anyagkészletek ilyen mértékű növekménye a külső tényezők hatása mellett utal a belső gazdálkodás hiányosságaira is. Emellett a készlet túllépés jelentős fejlesztés alapokat von cl a vállalatoktól.

költséggazda, költscgfelelősi rend^xJl?!^^ a korszerű költséggazdálkodás személyi cs tárgyi feltételei csak részben biztosítottak. A tárgyi feltételek színvonala elmarad a termelés technikai felszereltségétől, valamint a szükségestől is. A jelenlegi külső túlszabályozottság mellett a költségek gyűjtésének, feldolgozásának megoldása már csak számitógéppel lehetséges. A magasabb színvonalú munka végzéséhez elengedhetetlenül szükséges a munkaerő szakmai színvonalúnak emelése, érdekeltségi, ösztönzési rendszerének a gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztése.

u-hi és nem ilbl elszámolású export Cili Cl ív CX leli >. ul Sc\ i

1980-1983 között a TXbl export növekedése 29,7 a hivatalos MNB árfolyam felett 1980-ban az export 5,24 >-a, 19^3-bán 4,06 % bonyolódott le. Ugyanebben az időszakban a nem kbl export 12,7 '/-kai növekedett, és mig 1980-ban az export

i közel 40 $á-a bonyolódott magasabban mint az árfolyam,

1983-ban 72,7 c/b-a./Lásd 2.sz. táblázat/

: 7 6