Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1978-01-17
r . . n hitelét teazik helyileg, esetleg százak előtt kétségessé a munkahelyi demokratizmus érvényesülését akadályozó szubjektivista vezetők. Az agitáció helyhez, konkrét eseményekhez, a "pillanatnyi" helyzethez alkalmazkodó politikai munkamódszer. Anyaga, példája gyakran a helyi körülményekből táplálkozik, melyek elősegíthetik, vagy hátráltathatják hatékonyságát. A demokratizmus szélesedésének sok jelét - az országos és a helyi formák és módszerek alkalmazását - kedvezően fogadja a közvélemény. Az agitáció fő iránya ebben a kérdésben a szubjektív feltételek javítására irányul: egyrészt a vezetők olyan meggyőződése, amely a munkahelyi közösségek /vagy a Tanács esetében a lakosság/ kollektiv tapasztalatát, észrevételeit is igényli, másrészt a dolgozók, a lakosság ösztönzése a demokratizmus adta lehetőségek kihasználására, a közéleti magatartásuk . fejlesztésére. Ennek a munkának eredményei a kerület életében is megmutatkoznak. A továbbfejlesztés útja a pártdemokráciának - mint a minden más területen megvalósuló demokratizmus példájának - fejlesztése az alapszervezetekben és az irányitó pártszervekben. A párt szövetségi politikájának megvalósitásában kétségtelen szerepe. volt annak az sgitációs munkának, amelyet a pártszervezetek évek óta folytattak. A szövetségi politika olyan sarkalatos elvének, mint a munkás-paraszt szövetség.különböző aspektusai a közvéleményben is tisztázódtak; a munkások és a parasztság életszínvonal alakulásának kérdései, a nemzeti jövedelem forrásainak és felhasználásának megoszlása a két osztály /a két népgazdasági ág/ között, a háztáji gazdaságok szerepe. A mezőgazdaságban dolgozók helyzetének javítására hozott több intézkedés a közvéleményben helyeslésbe talált, sőt a mezőgazdasági eredmények kapcsán bizonyos fokú büszkeség és elismerés alakult ki. A korábbi évek általánosító véleményeivel szemben ma már csak egyes rétegek /városkörnyékiek/ jövedelmi viszonyait kifogásolják. A városi kispolgársággal szemben a közhangulat bizonyos mértékben változott. Mig a belvárosi és más különlegesen nagy jövedelmekkel rendelkezők ma is az állandó bírálat tárgyai, a szolgáltatás egyes területeinek visszaesése miatt /különösen a javító szolgáltatás/ a kisiparosok ezen rétegeinek megbecsülése nőtt. Az utóbbi időszakban gyakrabban merül fel a vallásos nézetek elleni harc problémája, az egymáshoz való viszony kérdései - a párttagság körében. Erre a propaganda és az agitáció szervezésénél figyelemmel kell lenni, s tisztázásához a párt szövetségi politikájának alapján a kérdés súlyának megfelelően foglalkozni kell. l_ - - - ----