Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1975-07-08
- változatlanul vitatott tőma a munkásosztály fogalomkörének • ' léso-j továbbá hogy a pincér, fodrász miért munkás, nyugdíjas vasöntó miért: keiül át az "egyéb" kategóriába. A munkás-paraszt szövetség elveit ..ég-gl^qj!!£ Tobb helyen polemizáltak a munkásosztály és parasztság hatalomban való részvételének nagyságáról, a kőt alapvető osztály társadalmi létében és tudatában kekövetke zott közeledésről és a meglevő különbségekről. Az elvek ás tények elfogadása mellett találkoztunk szóIsőséges,erősen szubjektív vélemétarokké 1 is. Ezek egyrészt felszínes ismeretekből másrészt az u.n. "kétlakiak" bizonyos rétege élet- és gondolatvitelé - nek demoralizáló hatásából táplálkoznak. A műszaki értelmiségiek szűk köre statisztikai szemlélettel fűtötten olyan hibás elméleti következtetésre jutott, h<g y "nagyon: közeli, jövőben a proletárdiktatúra politikai alapja nem a munkásparaszt szövetség, hanem a munkás-érte Imi aég szövetség lesz, mert az é beim ség aránya a társadalom, osztály szerkezetében már ma is nagyobb a parasztságénál." A szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztése kérdései vitáján, belül a hozzáazó.lások száma és szenvedő 1-essége is kifejezte a szocialista demokrácia szélesítésének igenlését, AJ^nagyobb_han&s_uly—i_ mnnkáfsAemokr ácia fejlesztésnek politikai szűk sebessé,g^kap^. A vezetők é.a» alkalmazotti dolgozók demokráciához való jogáról, e területen sérelmezett kérdésekről, a tulajdonos és nem a társadalmi munkameg-osztáskan betöltött helyük és szerepük alapján, szokatlanul nagy teret ’-apatt a vitákban. Érdeklődés mutatkozott a munkahelyi demokrácia általános kérdései karatékén az üzemi szövetkezeti, intézményi dérnek / .”j& azonos tartalma, ctSljía és eltérő formái irmt i3. Időszerűnek és lehetségesnek t-.tlJ;, a demokrácia továbbfejlesztését. Elitélték az ezzel való visszaélért mind a gazdasági vezetők, mind egyes dolgozók részéről, A_tov_Íbb?.®Í^ lesztés fő feltételei, a hozzászólások szeriont, a Jó vqzejj^es_az <rr.-ht.. közösség kialakulása. Jellemző módon a vezetők részéről az Utóbbi, a vezetettek részéről elsősorban az előbbi vetődött feU Meglepő, hogy a munkahelyi demokrácia kérdései tárgyalása során egyedül, vagy jjöb.ban a termelési jellege és nem a hatalmi, a politikai ^ jelentősége domborodik ki. r “i- 6 -I A .
