Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1970-10-27
r n- 6 -A népgazdasági-, a vállalati- és egyéni érdekek összhangjára nagy súlyt helyez a vezetőség. Az export- es ezen belül a tőkés piac kielégítése konfliktust eredményezett. A jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatást a gyáraknál a bázisár alkalmazásával semlegesítettük. A munkaerőhelyzetből is több konfliktus származik.' Megoldásuk többféle. A kooperáció többletköltségeit nem gyűrűzhetik a gyári termékek önköltségében, hanem vállalati szinten mérik. Kapacitás hiányokat KISZ és egyéb műszakok szervezésével enyhítik. A többgépes rendszert, a több^műszakos rendszert, az uj technikát preferált és kiemelt bérezéssel támogatják, de még szűk keretek között és vontatottan. A jövedelem differenciálását a munka- és túlóra önkéntes vállalása utján szolgálják. Néhány helyen bértömeggazdálkodást alkalmaznak. Újabban a kooperációra tesznek megjegyzést mivel a bérszinvonal tartásáért jelentkező költségtöbblet gazdaságtalan. Megindítják és tervszerűbbé teszik a belső fluktuációt, a gazdaságos munkakör cseréket /megelégedettség elősegítése/. A vállalati önállóság növekedése erőteljes a külső kapcsolatokban . Ezidáig nem érezhető beleszólás a terme lesi ügyekbe ^ a ^ KGM részéről. A tárcától rendszeresen megkapjuk a vállalatot ifrjntő fejlesztési koncepciókat és irányitási elveket, amelyek. hez az ÉVIG hozzáigazítja a vállalati irányítási elveket. Hasznos kapcsolatok létesültek a vállalati munka közgazdasági ért — kelését illetően, s rendszeres üzem-összehasonlitasi metodika alakult ki. A vállalatnak a bankkal való kapcsolatai megfelelőek), bár erős befolyásolás történik az~eszközellátás finanszirozasa révén. Úgy tűnik, hogy a bankok gazdasági^ertekelesei kevésbé érzékenyek a piaci hatásokra és ezért a pénzügyi erő pozíciójából beleszólnak a fejlesztési alapok felhasználásába miáltal a kelletténél jobban lassul a műszaki fejlesztés. A külkereskedelmi szervekkel kielégítő de nem zökkenőmentes a kapcsolat. Az ÉVIG népgazdasági indítékoktól vezérelve folyamatosan csökkenti az állami támogatás igényét. Ugyanakkor erőteljesen növeli az export volument, amivel csökkenti a váll.jövedelmezőséget. , A vállalat nem törekedik az önálló export,jog megszegUa . j - nem az arányos költségviselésre és jovedelemmegoszláoia opit^ jövőbeni kapcsolatait. Az ÉVIG önálló információ gyűjtésre és feldolgozásra rendezkedik be. A vállalaton belüli önállósággal kapcsolatban inkább a iizmus-a" jellemző. Korábban megtörtént a bazisgyárl ozeive^gj kiszélesítése, korszerűsítése. Megtörtént az igazgatási-, clamint a műszaki előkészítés! tevékenységek lefejtéoe a gyáiax ról. A termelő egységek, a gyárak az önelszámolás elve ^ működnek. Önálló tervvel dolgoznak. A feladatok végrehajüáoána^ szervezése decentralizált és az operatív vezeték határkőiébe^Vc utalva. így mind több és időszakos feszültség keletkezik a központi szervek eszközgazdálkodása és a termelő egysegei eszközigénye között, /munkaerőgazdálkodás, anyaggazdálkodas, xoope stb./ Az önállóságra való törekvés ma már két irányból táplálkozik, vállalati elképzelésekből és gyáregységekből jovo indítékai varrnak. Az alulról jövő kezdeményezések a központtól L _|
