Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.15.a/4)

1968-03-08

A kollektív szerződésekben több tartalmi metoldás azonos módon jelentkezik, illetve hasonlóan 1 iányos. Pl. a feladat lényege az MT szerinti helyi szabályozás volt, mégis gyakori az Ml' egyes fejezeteinek rövidített, tartalmi kivonata, - nem egy. esetben, - pl. a Burkolónál - a helyi vonatkozás majdnem teljes hiánya.

I.

1/ Az MI-ben az első fejezet a kollektív szerződések célját tárgyalja . Ezt általában elhagyják az üzemi kollektív szerződések. Különösebben nem is kifogásolható, bár itt lehetett volna áttekintést nyújtani a kollektív szerződés rendeltetéséről. Kitárni a társadalmi, vállalati* és egyéni érdek' összhangjának fontosság ara. ,,

2/ A vállalati 'szakszervezeti szervek jogainak rögzítésé a kollektív szerződés fontos feltétele. Ez szabályozza a vállalat és a szakszervezet együttműködését.

Pl. a válaszadási kötelezettség meghatározása a szakszervezet

javaslataira; ,

a szakszervezet jogköre a munkavédelmi szabályzat elkészítésénél;

a szociális és kulturális alapok felhasználasanak konkrét tennivalói* stb.

A szakszervezetnek ellenőrzési és kifogásolási joga is van.

Az ellenőrzési jognál szükséges meghatározni, hogy egyes témák, tevékenységi körök "vonatkozásában a szakszervezeti szervek milyen időközönként végezzék azokat. Az ellenőrzés során tapasztalt híbákat milyen határidőn belül tartoznak megszüntetni a gazdasaga vezetők. /A hibák jellegétől függően - az elhárítás időtartama különböző lehet, - ezért csak azt helyes meghatározni, hogy a :

felszámolás a szakszervezet által megjelölt határ-időn belül történjen./

A kifogásolási jognál fel kell tüntetni, hogy melyik szakszervezeti szerv élhet, kifogásolási joggal, - ez szóban, vagy írásban történjen. Az is helyes, ha meghatározzák, hogy a törvénysértő

«/•

L.__ - —_J

r n