Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1965-12-03
r- > ~ mértékben, de hasonló a helyzet a Sörgyár utcai Szent György kápolna kornyékén is, A többi helyen a diabit93 szórványos. Ezekben a dől— gokban nyilván a papok és aktivistáik köze van. Szekták működésóról keveset tudunk. Évekkel ezelőtt a Paprika-utca kornyéken működtek jehcvisták, Mintegy 2.5—30 fős csoport volt* össze— lakásokban tartották, 3 mindig máshol* Nyomuk veszett. A Kőbányai Textilre .ivek pártszervezete Jelezte, hogy az üzemben dolgozik néhány szelet a tag, de a dolgozók megmosolyogják őket* A kerületi plébániák es kápolnák az állammal kötött megállapodást nagyfából betartják, Kisebb megszegések előfordulnak. Például gyere— kék szamara biblia félórát hetenként oenk egyszer tarthatnak, A László templom, a -S jrgyar utcai és a P ngráczi úti kápolnák kétszer tartanak. Igaz, nogy^a dolgozói jelentős része vallásos, de tényként állapítható megfáz is, i■ 0gy a vallásos ideológia hatása a.felszabadulás óta jelentősen visszaszorult és visszaszorulóban van, és ezzel párhuzamosan elterjedtek os t j .\j3d..-ocn v,annak a marxizmus eszméi, a materialista nezetek es ez a a.o tendencia, Jelentős szereue van ebben — más egyéb tényezők mellett - a két évtizede tartó ideológiai ós kulturális nevelomunkénak, nos szóval kulturális forradalomnak, amelynek eredményeként mind nagyobo tinogok kapcsolódtuk 00 az oktatásba, a tanulás— yatolvasásba, szoroznék magasabb lel .lai végzettséget, nagyabb tudást es ismerőtöket, ’ 7 Itt most mellőzzük a mar más jelenő ésekből ismert közoktatásra, népmü— velesre vonatkozó adatokat. Csak annyit, urgy azok is az előbbi megállapításunkat bizonyítják. Csak azokat a tényezőket sortÍjuk fel álláspontunk ^igazol -asara, molyok közvetlenéi ':c gcsolódnak a vallásosság problémájához, A már fentebb ismertetett körmeneti és mise adatok anélkül, hegy leoecsdlnonk azokat, kijelenthetjüle, hogy nemcsalt: a meg meglevő vallásos bei.lyés mellett szólnak, hanem amellett is, hogy me. mar nagy törne- :ok r.cm vallásosak, Goii< .öljünk arra, hegy Kőbánya la*? kossága 70 ezer. Ennél a kérdésnél azt is figyelembe kell venni, hogy 3 - >.000 ember csak nagyobb egyházi (úrnőpékkor és alkalmakkor fordul meg a templomokban, s azt is, hogy ebben a számban benne van a templomok állandó tori sközőnsége. Erre a dologra azért is érdemes kitérni, mert sokaknak a figyelmét csak a résztvevők száma;ragadja meg, s ebben csak az egyházi befolyást látják és kétségbeesnek. Ez nem jó. mert tü— relmetlenseget szül. A hitoktatás adatai, ha nem is tükrözik teljesen a valóságot, mégis csak azt fejezik ki, hogy a szülők és a tanulók többsége-nem igényli a vallásos nevelést, vagy tudatosan, va y közömbösségből. Olyasmi is van emögött, hogy a vallásos szülők egyaésze tudomásulveszi a változást, -nem szól bele ilyen értele/ len gyermeke • nevel és ébo, megérti, hogy az káros Ion ne a Oual vt ólban t - rí árt, Egy dolgozó a következőket mondta: "leányomnak az; iskolában jobb osztályzatot adnának, ha kimaradna a hitt adó rákról". Az egyik társa igy válaszolt: "jobb. is lenne, ha kimaradna lányod a hittanerrkrt1, csak hasznát venné. Több idemaradna a tanulásra, osztályzat"\i i.e ;javulnának". Ez a munkás sok ember véleményét fogalmazta meg frappánsan, L- ' .:sr_ _j . —-------------------------------------------------------------------------------------------<5
