Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1965-02-26
6 -2/ Meg kell erőc-..aeni az üzem eben .folyó munka és üzemszervezési munkát. Az 1965 évi tervekben már • an erre néhány utalás. A Budapesti Vegyipar ri Gépgyár a cementszállítu pótkocsik ciklusos gyártását tervezi. A MOSVÁL a rakó‘.ólapos árumozgatást szervezi meg a II, telepi palack fejtőn. Az Egyesült Gyógyszergyár az üzemen belüli anyagmozgatás egyszerüsitésére készít tervet. Hasonló pó 1 ákkal más vállalatoknál is találkozunk, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy ez a terület a legelhanyagoltabb része munkánknak és éppen ezért az elmúlt évek alatt hatalmas tartalékok gyűltek össze. Ennek kihasználására ma már mindenütt meg van a lehetőség, mivel a több éve működő munkaszervezési csoportok mostraár kellő tapasztalattal rendelkeznek, Az üzem és munkaszervezés jelentőségét aláhúzza az is, hogy ezen a területen minimális rá-"’"' fordítással lehet nagy eredményt elérni. Fel kell hivni a pártszervezeteink figyelmét arra, hogy az üzem s munkaszervezéssel szemben jelentkezik az üzemben a konzervatizmus, a minden újtól való idegenkedés, - a régihez a megszokotthoz való ragaszkodás. Ahol a kérdés jelentősége megköveteli, helyes ha a pártszervezetek ezt a kérdést kiemelt fontosságuan kezelik. A szervezési munka erősítését főleg két területen látjuk igen indokoltnak: a/ üzemen belüli anyagmozgatás; b/ összevont vállalatokon belüli profilrendezés, .— nagy s or o zaj/jy fárt ás ki a laki. t ás. 3/ Az intézkedési tervekben ismét előtérbe került a normák karbantartása, a különböző veszteségidők csökkentése* A Budapesti Vegyipari Gépgyárban 45 ooo órát, a SZIM-nél 48 Ooo órát, az ÉVIG-né 1 62 2oo órát kívánnak a normaidő csökkentésével megtakarítani. Ezek a számok általában előrelépést jelentenek a tavalyi számokhoz képest, azonban még ma sem kielégitőek. Nem a normák mechanikus szigorítását hiányoljuk, hanem azt, hogy igen kevés intézkedéssel lehet találkozni a veszteségidőkkel kapcsolatban. A tervekben szereplőknél sokkal többet kell tennünk a dolgozóktól független veszteségidők /anyaghiszerseámbiány, mun«* kahelyi szervezetlenség, stb./, ás a dolgozóktól függő veszteségidők /munkaiegyelem/ tekintetében. Szakítani kell azzal a szemlélettel, hmé|y a munkafegyelmet csak a késések mért'kével móri, a hangsúlyt a •/. r n L---et----_j
