Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1964-07-17
osztályharc. Ugyancsak magyarázatra szorul a nemzetközi téren folyó ' osztályharc lényege, -formál, - a békés egymásmellet! élés,^ mrnt az osztályharc formája, stb. Egyesek agy vélekednek, hogy a békés egymásmellettélés lemondást jelent ez osztályharo leglényegese^ formájáról,, a politikai harcról, vagy a békés egymásmellet! éles csak"taktika", .. , . _,-b/ sok meg nem értés és klllönbözó nézet tapasztalható a szövetségi politika megítélését illetően, A kérdés elméleti megértése során Is jelentkeznek problémák /bár. komoly segítség, hogy erről a témáról több tanulmány jelent meg/. A következő kérdések merőinek felt - mi a szövetségi politika lényege? - hogyan egyeztethető össze szövetségi politika és osztályharc? - azonos e a szövetségi politika a p r tömegkapcsolatával? - hol álluuak a szocialista népi, nemzeti egys kialakulásában?, stb. Gyakori vitatéma a különböző rétegekhez való viszonyunk is. Szórványosan előfordul értelmiség-ellenes vélemény. Gyakoribb a velük szembe állított követelmények indokolatlan eltulzása is. Ugyanakkor ta pasztalhaté esetenként indokolatlan "udvarlás", néha súlyosabb hibák megbocsátása, "nehogy megsértsük őket" - indokkal. A kisiparosok irányába folytatott politikánkat az üzemi munkások nagy része bírálja. Egyes kisiparosok spekulációs tevékenységét általánosítják, Nem látják, hogy a párt harcol a spekulációs tevékenye g ^ ellen, főbben azt‘javasolják, - nem értve meg a kérf«s lényegét, ~ hogy "fel kellene számolni őket". Az alapvető probléma, hogy a kisiparosok társadalmunk egyik lejobban élő rétege. Ez a tény a munkasokat bosszantja és nőm értik meg, hogy a kisiparosok és kiskereskedők rendes munkával hogyan tudnak gépkocsit venni maguknak, stb. Gyakran folyik vita az osztályidegenek beilleszkedésével kapcsolatban is, keverik az osztályellenség és az osztályidegen fogalmát. 0/ Társadalmunk vezető erejét a munkásosztály jelenti, ez ma már nem vitatott kérdés. A' munkásosztály vezető szerepének lényegét, hogy ekik különböző posztokon dolgoznak, - a munkásosztály politikáját kell végrehajtaniok, - nem mindenki érti világosan. Ezért merül fel, hogy a különböző beosztásokban található értelmiségiek, paraszti rsármazásuak nem sértik e meg a munkásosztály vezető szerepét, Egye'| U n> . r u- 6 -LA _J