Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1959-01-30
-4-Szakos oÍv társ .gyakran fölhívja a válla la tvez atőí g fi^elmét a hibákra* Emellett több helyes jav* sLatot tettek a vállalat vezetőségének, a mely a termelő munkában lévő hibák kiküszöbölését elősegítette. Pl: a galvanizáló üzemrészen a bérrendszer megváltoztatása: munkaversery szervezése a dobváltó üzemrészben stb. Az üzemi Pártvezetés ég eredményes munkája ellenére a vállalatvezetésé^ nem igányli a Pártszervezetet, arunk segítségét több kérdés bem* Pl: a jutalmazások odaítélésénél, prémiumok elosztásánál nem kérik ki az üzemi Pártszervezet , de még az üzemi Bizottság véleményét sem. Ennek okát a párttitkár és az igazgató nem megfeleld kapcsolatában látjuk* Az utóbbi időben az említett két vezető kapcsolata némileg javult azonban együttműködésük még miniig nem megfelelő. Szakos elvtárs munkájával kapcsolatosan meg kell jegyezni, ho*y idegenkedik az ellemző munkától, nem ismeri és nem ellemzi megfelelően az üzem legfontosabb muta- . tóinak alakulását. A termelés párt ellenőrzésében az alapszervezeteknek is vannak eredményei. Pl: az ?->•> es alapszervozetbe n több üzemrészben naplót vezetnek a jelaatkező termelési problémákról, At* napló alkalmazása különösen hasznosnak bizonyul a délutáni és az éjszakai partiban felvetődő problémák jelzésére* A naplót felhasználják arra is., hogy egyes, politikai feladatokat közöljenek a kommunista gazdasági vezetőkkel. . ■ Neheziti az, alapszőrvesetek munkáját az a körülmény, hogy egy-refjr "alapszerve ze thez sok termelő üzemrész -tartozik. Pl: az I-es és a IV-es alapszervezetben lo -12 olyan, üzemrész van, ahol termelő munka folyik és ezek munkájáról nincs átfogó képük. Egy-egy részleg munkájával tudnak csak foglalkozni - főleg ahol problémák vannakmig a többi üzemrészek kiesnek látókörükből. A termelésben jelentkező problémák kijavítására való mozgósítás még nem mondható kielégítőnek. Ennek legfőbb oka az - amiről már fentebb emlitést tettünk-,hogy egyes üzemrészekben a párttagok arányszáma igen alacsony. A IV-es alapszervezet területén összesen 900 fő do gozik, ugyanakkor az alapszervezet taglétszáma 35 fő. Ez az ossz dolgozók 3.9^-nak felel meg. Ebből következik , hogy a hibák feltárása után az alajvszervezetek nem tudnak megfelelően mozgósítani a problémák megoldására. Az alapszervezetek munkájának alakulását károsan befolyásolja az a körülmény, ho^r az alapszervezet hatáskörébe tartozó termelő üzemek legfontosabb tervmutatóit nem ismerik. Ennek következtében nem tudnak időbe n felfigyelni egyes problémákra, illetve a mutatók hiányában nem elemzik a gazdasági vezetés és a termelés alakulását. Tapasztalataink szerint az alapszervezeteknek, illetve az alapsze rveaeti titkároknak nincs kellő tekintélyük a gazdasági vezetés előtt. Ezt részben a vállalat vezetőség és f .részben az üzemi Pártvezetés ég hibájaként kell felróni. A gazdasági vezetők problémáikkal közvetlenül az üzemi Pártvezetőség titkárához fordulnak ahelyett, hoftr az alapszervi titkárokkal beszélnék meg azokat. Szakos elvtárs aki sokat -tartózkodik lent az üzembe n szívesen segít ezekben a problémákban, de rém veszi észre, hogy ezzel az alapszervozetek önnállés-'gát, aktivitását csökkenti® • 1 4 l———----- _j ......................... 1r n
