Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1959-01-16
[f= —I J ’ ■^4 ** M „4 -MDPetag részéről olyin megjegyzés is, hogy 1945-től voltam párttag, mostmár nem leszek tagjelölt. A pártszervezetek a volt MDP tagok magatartását felülvizsgálták, még az átigazolási határidő előtt„Elhatárolták magukat felvétel szempontjából azoktól a volt MDP,tagoktól, akik az ellenforradalom alatt kom a romi tárták magukat és ezeket nem veszik fel a pártba, A volt MDP tagok nagy részéről viszont az az álláspontjuk, hogy ezek a dolgozok segíthetik a pártot és több üzemben a halasztási agitáció során széleskörben aktivizálták őket, felhasználták a tapasztalataikat; A tapasztalataink szerint azok a dolgozok, akik felvételüket kérik a pártba már valamelyik tömegszorvezetben esetleg pártszervezetek mellett^pártonkivüli aktívaként társadalmi munkát végeznek,Tagjelöltségüket az esetek többségében a pártvezetőségnél kérik,A jaártvcz .-tőség! tagok legtöbb esetben a titkár rendezik az anyagát és terjesztik a vezetőség, utánna a taggyűlés elé,A munkának e területén az a tapasztalatunk, hogy a párttagság azonkívül, hogy a taggyűlésen dicséri vafjy birálja a felvételre kerülő dolgozo’t nőm foglalkozik a pártépitési munkával. Elvétve tapasztaltuk, hogy a pártcsoportok foglalkoznának a jelölt munkajával,/:42-es Finommochnika:/ A tagjelöltfelvétoli munkával kapcsolatban van olyan tapasztalatunk, hogy a pártvezotőségek megsértik a Szervezeti Szabályzatot, Gyakran e lefordul, hogy tagjelöltnek jelentkezik valaki, a vezetőség úgy érzi nem lenne helyes, ha az illető bekerülne a pártba,Ezért azt á. gyakorlatot folytatják az alapszorvezetek, hogy nem töltetik ki vele a^belépési nyilatkozatot, lebeszélik erről és nem viszik ** taggyűlés elé, hogy a taggyűlés mint az alapszorvezot legfelsőbb szervo döntsön az illetőről.Ennek a gyakorlatnak az az oka, hogy a pártvezetőség nem meri a tagság elé terjeszteni saját álláspontját az ilyen vitás ügyekben,a vezetőség fél attól, hogy a taggyűlés felveszi az illetőt vagyis a vezetőség alul marad a tagsággal szemben, nem tudja megindokolni saját álláspontját. Ezt a gyakorlatot meg kell változtatni és biztosítani kell, hogy minden ügy a taggyűlés elé kerüljön, A tagjelöltek miután.bekerültek a pártba általánam nem kapnak megfelelő nevelést a tagjelöltségi idő alatt. Oktatásra beosztják őket a pártszervezetek. Igyekeznek valamilyen megbízatást is adni, azonban a megbízatások végrehajtását sem a pártcsoportok som az alapszervezet vezetősége nem ellenőrzi következetesen. Gyakran előfordul, hogy a 6 ho'nap vagy egy év letelte után nem tudják, hogy milyen indokkal vegyék fel a pártba az illető tagjelöltet, mert non folyamatosan, hanem uto'lagosan ellenőrzik a társadalmi munkáját, A tagjelöltek társadalmi munkáját illetően a pártszervezetekben varnak különböző A leggyakoribb az, hogy hogyan adjunk a jelöltnek pártmunkát amikor a párltagolc önrésze sem végez társadalmi munkát. % tt a pártszervezetek ellentmondást látnak., Az a véleményük, hogy a párttag már bent van a pártban, dolgoznia kellene a szervezeti Szabályzat értelmében, a tagjelöltből még nem biztos, hogy tag lesz, ezért úgy érzik, hogy nagyobb követelményt állítanak a ragjolöltok ele, mint a már meglévő párttagok elé. L---------------zzJ
