Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1958-01-03
...... 1 — I ^ r ~i j : Jelentés : ; A,-1 A X, kerül ti Hendőrkaplt á ny ság pártéletérői. A X* kerületi Rendőrkapitánysá;:;rél a rációnál! i'ltak közül többen megjegyzést tettük a kupitányaági pártszervezet életére, amelyről a vizsgálat sói','a követkozökot Y> 1 In;ri tottűk meg. A kapitányság! pártszervezet életére is az volt a jellemző az MSZMP megszervezése időszakában, no ;y lényedben magával t\z átigazolással foglalkoztak, főleg szervezési utón és módon. Politikai meggyőző agitáolős munka ebben az időszakban úgyszólván ismeretlen jelenség volt o kapitányságon, A szervezés befejezése után a szolgálati munka tuxzsufoltséga és a különféle szolgálati rendszerek megakadályozták őzt, hogy a kapitányságon a párt politikai munka a követöltényeknek megfelelően kialakuljon. Az a szervezeti felépítés, hogy az egyes rendőri egységeknél alapszervek alakú"tak, amelyeket e.ry osucsszer fogott össze, nőm bizonyult megfelelőnek. Alapvetően elkövették azt a hibát is, hogy a csúcsszervedet vezetősége lényegében az alapszervezeti titkárokból állott, -.zen ugyan később vá’l'-*• t őzt attak óz csak egy alapazervi titkár maradt a ciuosvéze tőségbe, de ez sem hozta meg a kívánt változást, Nyilvánvalóan közreműködött a helyzet alakulásában az is, hogy Mómethnó a csúcsszerv titkára nem alkalmas ezen beosztásba nem tudta irányítani, összefogni a vezetőséget és a vezetőségei keresztül a tagságot. Nem tudták a tagság passzivitását feloldani ós a különféle szolgálati beosztásokat úgy összehangolni, hogy a politikai életnek alapot t oreratsenok. Lényegé zon a párt politikai te vékenysége leszűkült a vezetőségi ülésekre, a taggyűlésekre és egy-néhány pártnapra, 111. párt jellegű vitára. A pártcsoportok működés© is igen hiányos, ritkán jönnek össze és ritkán vannak észrevételeik politikai és szakmai kérdésekben. A kapitányság vezetője rendszeresen résztvesz a pártvezetőségi értekezleteken és a többi szakmai vezető is lényegében tájékozott a pért politikai "feladatokról és • határozatokról, a végrehajtásra azonban ritkán kerül sori A politikai helyettes jó szándókoél ugyan, üt; helytelenül avatkozik a pártszervezet ^ munkájába, amiért u couesssscrvi vezetőség és közötte ellentétek vannak. A csucaszervi vezetőség 1-1 tagja 1-1 alapszervezetet közvetlenül instruál és patronál. Általában érdeklődnek u boy a; ü t» u Lt* ct 1 ; a politikai kérdések iránt, van készség a vitára csak az alkalom kevés. Politikai képzettség tekintetében nem a legjobb a helyzet. Általában a pártoktatást nem tudják megtartani, mivel szolgálati munkát nem tudjak megfelelően összehangolni. A beosztottak is az oktatásról való távolmaradásukat a munkára való hivat.ozással indokolják. A szakmai esetés és a pártvezet őség között a személyi kapcsolat jó, de ezt a jó személyi kapcsolatot nőm has nálják fel a jó politikai kapcsolat megteremtésére. Ennek a következménye, hogy a kapitányságon van bizonyos fokú félelem a pártszervezettől, bizonyos fokú bizalmatlanság a pártszervezettel szemben. A pártszervezetnek szakmai kérdésekben törtónt íll.áafogl; lását olyan pártellenőrzós félének óo egyben a szálúnál kérdésekbe való jo tálán beavatkozásának vélték. Ha a pártszervezet vezetősége megjelent valamelyik osztályon, vagy szervnél és érdeklődött a munka problémái iránt, a beosztottak rögtön beguboztak és passzívan viselkedtek, valószínűen azzal a hátsó gondolattal, hogy a pártszervezet adatokat gyűjt egyes személyek ellen. Ezt a káros nézetet a racionalizálás is bizonyos mértékig erősítette, mivel febben a kérdésben a pártszervezet véleményt nyilvánított ós mindenki előtt tudott dolog volt, hogy a racionalizálást a szak-L — - --
