Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.15.a/4)
1957-10-18
r n *- - • . vf FŐVÁROSI ÜG.'í.3ZSI:;G. Félj egyzés a X. Kerületi Ügyészség munkájáról. Az ellenforradalom előtt a X. kerületi ügyészség a Fővároshoz tartozó kerületi ügyészségek közül az egyik legkiegyensúlyozottabb ügyészség volt, mely a törvényesség megszilárdításából fakadó feladatokat általában megfelelően látta el. Az ellenforradalom után a X. kerületi ügyészség vezetését Nemes Sándor vette át, aki korábban a Fővárosi Ügyészség nyomozás feletti felügyeleti caportjánál teljesített szolgálatot. Nevezett e beosztását az egyik legnehezebb időben vállalta, - akkor, amikor általában nem szivesen vállaltak vezetői megbízatást. Nemes elvtárs, mint régi tapasztalatokkal biró ügyész az ügyészség belső munkáját általában jól szervezte meg és ingadozás nélkül vállalta azokat a feladatokat, melyek az ellenforradalom fegyveres leverése után a X. kerületi ügyészség előtt állottak. Helyes kapcsolatokat épített ki a Párt és állami szervekkel és a kerületben élvezi e szervek bizalmát. Vezetésének egyik fogyatékossága, hogy a X. kerületi ügyészség beosztottjaitól nem követelte meg eléggé a fegyelmet és ennek tudható be az, hogy a közelmúltban a X. kerületi ügyészségen több súlyos fegyelmezetlenség fordult elő. Az ügyészség ^ eredményes munkáját emellett gátolta az is, hogy a X. kerületi ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek személyében az elmúlt idők során több személyi változás következett be s e fluktuáció rányomta bélyegét az ügyészség törvényesség feletti felügyeleti munkájára. E fluktuáció következménye, hogy a rendőrség feletti ügyészi felügyelet nem olyan hatékony, mint amilyennek a jelen időszakban lenni-e kellene. Annak ellenére, hogy az ügyészség igyekezett a rendőri nyomozó szerveknek segitséget adni, - e támogatás mégsem volt megfelelő, mert a rendőrség feletti felügyeletet ellátó ügyészek nem voltak jól kiválogatva, igy az ügyészségnek nincs meg a kellő tekintélye a rendőrség bűnügyi szervei előtt. Ezek mellett az ügyészség magasem törekedett arra, hogy e szerv előtt növelje a tekintélyét, sőt több esetben tűrhetetlenül liberális, elnéző magatartást tanúsítottak a rendőri szervekkel szemben, amikor ennek nem lett volna helye. így például a Remix gyárban történt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás miatt 1956. december 30.-án rendelte el az ügyészség a nyomozást, - ennek ellenére a nyomozás még befejezve nincs és a nyomozás meghosszabbítása iránt, - mely a perrendtartás szerint 30 nap elteltével kötelező - a rendőrség nem tett előterjesztést. Az 1954.Bül.2644.számú ügyben az ügyészség 1956. április 23.-án pótnyomozást rendelt el, majd hat ízben sürgette a pótnyomozás befejezését, ez mégsem történt meg, a rendőrség a sürgetésekre az ügyészségnek választ sem adott. I____s.____l
