Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1989-03-09
r ~i- 3 -A Társadalmi Szemléhez kellett volna egy bibliográfia is, főként a történészek igényelték volna. A szocializmus-kép még mindig nem állt össze politikai programként sem, csak mozaikokból rakható össze. Az MSZMP és Szociáldemokrata Párt viszonyát hogyan ítéljük meg, nem lesz azonos programunk? Nagyon hasonló megnyilvánulások hangoznak el. Úgy ítéli meg, hogy az alternatív szervezetek, pártok tömegbázisa a létszámánál kisebb. 5. László Zoltán: Az eddigi hozzászólásokkal egyetért. Úgy ítéli meg, hogy a gazdasági reformfolyamatot fel kellene gyorsítani, a politikai reformokat megfontoltan, a gazdasági változásokkal együtt szorgalmazzuk. A többpártrendszert mint társadalmi igényt tudomásul vették, az áttérést fokozatosan az MSZMP vezető szerepével képzelik el. A nyilvánosság előtt túl sok a negatív információ, és későn reagálnak azokra. Kevés az MSZMP kezdeményezése, gyakran úgy tűnik, csak az események után kullogunk. 6. Dr. Baranyai Pál: Nem eléggé világos, hogy napjainkban a KB mit ért tömegbázison, a létszám nem jelent valós tartalmi bázist. Nem világos az sem, hogy az MSZMP össznépi érdekeket óhajt képviselni, ugyanakkor a pluralizmus kapcsán az alternatív szervezetek egyre jobban kitapintható módon képviselnek különböző rétegérdekeket, ha viszont tömegbázisuk van, akkor az MSZMP nem tudja minden réteg érdekét képviselni. Ma gyakran lehet hallani olyan megfogalmazást, hogy az MSZMP tömegbázisa a bérből, fizetésből élők és a vállalkozók. Nem kellene szégyellni, fel kellene vállalni, hogy alapbázis az üzemi munkásság, minden más esetben az érdekkifejezés feloldódik a különböző érdekviszonyokban. Az a véleménye, hogy tevékenységünket ne helyezzük át a lakóterületre teljesen, az MSZMP bázisa továbbra is a nagyüzemi munkásság legyen, hiszen a munkásmozgalom onnan nőtt ki. A lakóterületi munka segítői lehetnek a TV, rádió és sajtó, akiknek a kezében vannak a kommunikációs eszközök, azok tudnak vele politizálni. Úgy tűnik, hogy a jelképek, mozgósító jelszavak ideje nem járt le. Az alternatívok mindezt gyakran a legszélsőségesebb változatban is alkalmazzák. Itt van pl. a címer kérdése. A Kossuth címer koronával. A tudományos magyarázatok mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy milyen nacionalista politikai célokra mozgósítottak vele. L---------------u
