Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.15.a/3)
1988-01-27
ECyes cselekmények megítélése változatlanul gondot jelent. A törvények, előírások által közvetített társadalmi értékítélet, követelmény nem mindig találkozik a kollektíva véleményével, ez utóbbi általában enyhébb /pl. morális, családi problémák, ittas vezetés, kisebb értékű t.t. elleni vétségek, munkafegyelmi problémák, a pártélet és a kötelezettségek elhanyagolása/. Az alapszervezetek általában helyesen élnek jogukkal, döntéseik megalapozottak. Figyelmeztető viszont, hogy néhány esetben a taggyűlés nem fogadta el a vizsgálók és a pártvezetőség - egyébként reális - megítélését, javaslatát. Több esetben előfordult, hogy a "felsőbb szint" korrigálta a cselekménytől kirívóan elütő határozatot a kiemelés helyes alkalmazásával. A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező párttestületek minden esetben véleményezik a taggyűlési határozatokat. Felelősségük érvényesítését jelzi, hogy ha indokolt, eltérő megítélésüket is rögzítik, kezdeményezik a kiemelést. Az üzemi, intézményi pártbizottságok mellett - három kivételével - 5-5 tagú pártfegyelmi bizottság működik. Összetételük megfelel a követelményeknek, a munka zavartalan vitele biztosított, elnökük tagja a munkahelyi pártbizottságnak /többségük állandó meghívott a FVB üléseken/. Üléseiket szükség szerint tartják, segítik az alapszervezetek fegyelmi munkáját. A KEB Irányelvek megjelenését követően több kerületi fórum, értekezlet segítette, hogy valamennyi pártszervezetnél tisztázódjon a kapcsolat, a jogok és feladatok elhatárolása. A megfelelő munkamegosztás a testületek között kialakult, a gyakorlatban mégis adódott néhány félreértés:- Több fórumot felhasználva sikerült egyértelművé tenni, hogy a "feddhetetlen" kifejezést felválté "erkölcsi-politikai követelményeknek való megfelelés" nem jelent lazulást a pártélet normáiban.- Előfordult, hogy taggyűlés, pártfegyelmi bizottság és pártvegrehajto bizottság is állást foglalt olyan ügyekben, amelynél sem a hatásköriség nem indokolta, sem pedig a helytelen határozat nem tette szükségessé. 1 r n- 2 -
